CímlapBelépés/Reg.KilépésÉszrevételekTartalomjegyzékLinkajánlóEmail

Nem mindegy, hogy hol vagyunk, és hányan vagyunk
Dátum: 2004. November 29. Monday, 22:12 Szerző: akac

Jegyzet
Interjú Alakszainé Oláh Annamáriával, az MVSZ hatástanulmányának szakértõjével


Míg a kormány a tetemes várható kiadásokkal sokkolja a közvéleményt, az MVSZ inkább a betelepülések pozitív hatásait igyekszik kiemelni. Növekvõ magyar népességet, emelkedõ járulék- és adóbevételeket… egy szóval gazdagabb országot látnak lelki szemeik elõtt. A betelepülõk életviteléhez kapcsolódó adóbevételeket illetõen az MVSZ közel hússzor akkora összeggel számol, mint a kormányzat. Emellett nagy eltéréseket mutatnak a nyugdíjjal és az egészségügyi ellátással kapcsolatos becsült költségek is.


-  Mi a véleménye a kormányzati hatástanulmányról?
–     Summásan? Egyoldalú. Csak a költségvetési kiadásokra gyakorolt hatásáról szól, jóformán semmi másról. Holott egy hatástanulmánynak pont az lenne a lényege, hogy egy adott döntés összes körülményét, kihatását bemutassa. Nos, a kormány anyagát nemigen lehet hatástanulmánynak nevezni. Azt feltételezik, hogy 25 ezer munkavállaló tud elhelyezkedni. Ugyanakkor arra számít, hogy 800 ezer ember fogja eltartottként a költségvetést terhelni. Tehát 25 ezer a bevételi oldalt és 800 ezer a kiadási oldalt. Tehát 32 eltartott jut 1 aktív dolgozóra. Ilyen a világon nincsen! Ráadásul számítási hiba is van az anyagban.
    Igen? Hol?
–     Egy szorzási hiba, a fogyasztásiadó-kalkulációban. 100 ezer fõre 4 milliárdot ír, 800 ezer fõre pedig 25 milliárdot. Holott nyolcszor négy az 32.
    De ha azt vesszük, hogy a minimálbér is adómentes, és sokan csak ezen a szinten tudnak majd elhelyezkedni…
–    Mi nem minimálbérrel kalkuláltunk, hanem átlagbérrel. Lehet szélsõséges adatokat is használni, de ha korrekt számításokat akar valaki végezni, akkor mindenképpen a középértékkel érdemes dolgozni.
    És mennyire reális, hogy a most betelepülõk átlagbéren tudnak majd elhelyezkedni?
–     Ha minimálbérekkel számolnánk, ezzel semmi mást nem feltételeznénk, mint hogy kizárólag iskolázatlan, képzetlen munkaerõ áramlik majd be. Ez pedig alapvetõen nem igaz.
    Akkor nyilván azzal a kormányzati nyilatkozattal sem ért egyet, amely szerint a potenciális betelepülõk 16 százaléka még tanul, 30 százaléka nyugdíjas, 50 százaléka munkanélküli és mintegy 4 százaléka aktív dolgozó?
–     Ezt ugye senki sem gondolhatja komolyan… Aki útnak indul, az elõször is családdal indul útnak. Tehát letelepedik. Az összes költségvetési kiadás a letelepedéshez kötõdik: szociális kiadások, a nyugdíj… Mi egy világos családmodellben gondolkodunk: két eltartó, két kiskorú, két nyugdíjas. Igazán sajnálom, hogy ekkora publicitást kapott a kormányzati anyag, mert megtéveszti az embereket.
    Nagyon nehéz összehasonlítani a két tanulmányt. A legkirívóbb eltérés a két elemzés bevételi oldalában van. Mi alapján kalkuláltak Önök 200 milliárd forint közeli adóbevételekkel, holott a kormányzat csak 10 milliárdot valószínûsít?
–     Egy átlagos család, azaz két szülõ, két nyugdíjas, két kiskorú fogyasztásából összesen 1,56 millió forint adóbevétel jelentkezik évente, és közel ugyanennyi jövedelmük megadóztatásából és az egyéb járulékokból. Ez 800 ezer fõre kivetítve megadja a kérdezett összeget.
    Akkor vegyük sorra a kiadási tételeket is. Egészségügy?
–     Az egészségüggyel kapcsolatban valami félelmetes, hogy hányféle adatot publikáltak. Az elsõ számok havi 8 ezer forintról szóltak, aztán megjelent ennek a háromszorosa, ötszöröse… Egy idõ után már nem is követtem. Egy biztos: az egészségbiztosítási alapnak nyilvános a költségvetése. A mi adataink azonosíthatóan ezeket tükrözik. Így jött ki a mi tanulmányunkban 45 milliárd, szemben a kormányzat 101 milliárdos prognózisával.
    A következõ neuralgikus pont a nyugdíj…
–     Mi családonként két nyugdíjast vettünk. Ez évi 1,2 millió forint kiadást jelent a költségvetésnek – feltéve, hogy a magyar államnak kell a nyugdíjat állnia. Mi ezt feltételeztük, de nem azért mert ez „az élet szava”, hanem hogy ne legyen támadható…
    Ma is létezõ probléma, hogy sokan egy percet nem dolgoztak Magyarországon, mégis magyar pénztár fizeti a nyugdíjukat. Mi errõl a véleménye?
–     Persze ez így summásan nem igaz. Ez csak és kizárólag ott fordul elõ, ahol még érvényben vannak a közel negyven éve megkötött szociális egyezmények, vagyis egyetlen EU-tagállammal kapcsolatban sem igaz. Kizárólag Románia és Ukrajna esetében élnek még ezek a kedvezmények, de már az õ irányukban is megkezdõdtek a felmondását irányzó kormányzati tárgyalások.
    Mennyi idõbe telne, míg mindenki átjön, aki szeretne? Mekkora a hivatalok áteresztõképessége?
–     A kérelmet jóvá kell hagyni, az útlevelet el kell készíteni, a honosítási dokumentumokat a köztársasági elnök írja alá, esküt kell tenni, vizsgát kell tenni. Ha könnyített az eljárás, talán gyorsabb, de minden esetben hetek telnek el, mire a hivatal végez egyetlen személlyel. El nem tudom képzelni, hogy néhány ezernél több ember át tudna jönni évente. De nem is kell, hiszen nem egyszerre jönnek. Ez nem életszerû. Csak azért, mert most nekem adódik az állampolgársági státus, nem fogok mozdulni. Aki akart, eddig is átjött. De a többségnek ott van a háza, temploma, temetõje… az élete.
    Ha nincs is erre igény, akkor mi a célja az egész népszavazásnak?
–     A határon túl élõknek hihetetlen biztonságot jelentene a magyarságuk megerõsítése. Ne becsüljük le az érzelmi motívumokat, amelyet az anyanemzethez való tartozás tárgyiasult bizonyítéka jelent! Sok helyen tapasztaltam, hogy a magyarigazolvány milyen hatást gyakorol az emberek érzéseire. Pedig ez csak egy enyhített formula…
    Nem gondolja, hogy ha valaki ezek után helyben maradva Ukrajnában vagy Kárpátalján elkezdi lobogtatni, hogy õ magyar állampolgár, sõt uniós állampolgár, akkor ez csak tovább szítja az indulatokat?
–    Remélem, hogy lesz olyan bölcs a magyar politikum, hogy ebben segítséget nyújt a leendõ magyar állampolgároknak. Ezért is nagy kár, hogy ilyen õrült vita alakult ki az ügy kapcsán. Ha valamiben egyet kellene értenünk, akkor ez a kérdés. Nem mindegy, hogy hol vagyunk és hányan vagyunk…

Major Nóra
/Hetek/


 
  Kapcsolódó linkek
· Több hír: Jegyzet
· Több hír: akac


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Jegyzet:

Csurka István: Tudatmódosítók


  Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


  Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Kapcsolódó rovatok

Jegyzet

Az elsõ oldal indítása óta Ön a(z): Site Meter látogató
Ajánlott felbontás: 1024x768 MSIE 6.0
2003-2008 Š SZMM
Weboldallal kapcsolatos
tartalmi észrevételek: ta@szmm.hu
technikai észrevételek: info@szmm.hu
Szabad Magyarországért Mozgalom
MOVEMENT FOR A FREE HUNGARY
1151 Budapest, Fõ út 36.
Tel: 1/306-5863; Üzenet:06 70 600 9741
Internet: www.szmm.hu

            Kérjük, látogassa meg testvér szervezetünket: www.ömp.hu 

Szervezetünk NEM nonprofit szervezet, mivel nem voltunk hajlandók politikamentességi nyilatkozatot tenni, ezért a számunkra küldött adomány az adóalapból nem írható le. Ha ennek ellenére mégis volna, aki támogatna minket, úgy az vegye fel a kapcsolatot szervezetünkkel:


Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.

ilahi youtalkin windows7home replies