Gyorsreagálású önvédelmi zónákA VÉSZ 2008 tavaszán alakult, célja, hogy a vállalkozások helyzetének erősítésével, jogos követeléseik érvényesítésének segítésével, össztársadalmi kihatású érdekeik védelmével hozzájáruljon Magyarország társadalmi-gazdasági működésének stabilizálásához, olvasható a szervezet honlapján. Fő profiljuk egyértelműen a vállalkozások védelme, de a banki adósok védelmét is ellátják, a kettő ugyanis szorosan összefügg, mondta lapunknak Éliás Ádám, a szervezet elnöke, aki szerint „a kis-és középvállalkozások katasztrófája egyből szociális katasztrófa formájában jelentkezik”.
A VÉSZ megalakulása után nem sokkal létrejött a Vész után Győz Mozgalom (GYŐZ), ami gyorsreagálású önvédelmi zónák létrejöttét vonta magával. A kifejezés azt takarja, hogy egy lakóterület lakosai megszerveződnek, az emberek riadóláncot alakítanak ki egymás között, és ha megtudják, hogy bárki kilakoltatási szándékkal jelenik meg a környékükön, szólnak egymásnak, -„leadják a drótot”- és elzavarják a kommandókat. Éliás szerint a módszer kiválóan működik a gyakorlatban.
Kilakoltatják a RaiffeisentA szervezet 2009 júliusában ultimátumot adott a bankoknak: árverezési és kilakoltatási moratóriumot követeltek az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált adósok jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonára. Azok közül a bankok és hitelvállalkozások közül, akik nem reagáltak a felhívásra, és nem hirdettek moratóriumot, megnevezték a tíz legveszélyesebbet. Tavaly decemberben pedig közleményt adtak ki a Raiffeisen Bank „kilakoltatásáról”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társadalom mozgósításával teljes körű bojkottot hoznak létre a bank körül. Ennek megvalósítását úgy képzelik, hogy az emberek kiveszik a pénzüket, és sem a gazdasági társaságok, sem pedig az állam nem lesznek többé partnerei a banknak.
„Ki vagy te kutya”
A szervezet a „bankok elleni háború” mellékhadszínterének tekinti többek között a hitelközvetítő cégeket valamint az árverező házakat is. Ez utóbbival egyébként pont a múlt héten kerültek összetűzésbe: több mint nyolcvan lakás elárverezését akarták megakadályozni. Éliás szerint az ő közbelépésüknek köszönhető, hogy csupán egyetlen lakás került kalapács alá. A tiltakozás nem sikerült túl békésre, még a rendőrséget is kihívták, a jelenlevő – nem jogerősen hat évre elítélt - Tasnádi Péter pedig „megfenyegette” Éliást, mikor az elnök társaival megpróbált benyomulni abba a helyiségbe, ahol az árverezés folyt. „Ki vagy, te kutya, letépem a fejed”, törtek fel a terem mélyéből a vállalkozó szavai. A lakások értékesítésének megakadályozásában egyébként részt vett a VÉSZ-szel szimpatizáló Otthon- és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége (OÉMSZ) is.
Az árveréseket a szövetség tagjai egyébként gyakran látogatják, ahogy az elnök fogalmaz, felvilágosító munkát végeznek: „Közöljük velük, morális parancs, hogy a 21. században nem lehet családok feje fölül elvenni a tetőt”. Úgy tűnik április 15-ig azonban nem lesz ezen a téren dolga a szövetségnek, hiszen Kiss Péter társadalompolitikai miniszter hétfőn bejelentette: április 15-ig, a fűtési szezon végéig nem árverezhetőek el a lakott ingatlanok. A kormány a törlesztő részleteket fizetni nem tudó adósokon segítene a döntéssel. Császti Ferenc, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ügyvezető alelnöke azonban pontosított lapunknak: az új döntés csak a bankok általi árverezésekre vonatkoznak, a bírósági végrehajtásokra nem.
„Hatékony meggyőzés”
Leginkább az úgynevezett „banki kommandókkal” szemben lépnek, mivel szerintük ők azok, akik törvényellenesen akarnak kilakoltatni családokat, de akcióba lépnek a bírósági végrehajtások és rendőrségi intézkedések során is, bár ez utóbbi kettő száma elenyésző az elnök szerint. A „banki kommandó” kifejezés egyébként a behajtó cégeket és a bankok által felbérelt 6-8 fős csapatokat takarja. Arra a kérdésre, hogy sikerült-e konkrétan megakadályozni családok kilakoltatását, az elnök azt mondta, rengeteg történet volt, nem akar kiemelni egyet sem. Számtalan esetben fordult elő, hogy a „banki kommandók” megijedtek a VÉSZ csapataitól, és inkább elálltak eredeti szándékuktól. „Hatékonyan rábeszéltük őket, hogy ez nem lehetséges”, felelte Éliás a meggyőzés módszerét firtató kérdésünkre.
Munkásfiúk bevetésre készen
A szervezet keretein belül nem tűrik az erőszakot, azonban ha a dolgok „átlépnek egy bizonyos határt, például, ha egy banda rárúgja egy családra az ajtót és megfenyegetik őket, akkor azt a bandát szét fogjuk verni, ott nincs mese - ez az a terület, ahol nincs erőszakmentesség”, mondta lapunknak az elnök, és hozzátette: „Ha nem érnénk időben a kilakoltatás helyszínére, akkor utána megkeressük a céget és szétverjük”, bár erre még szerencsére nem volt precedens, mivel mindig sikerül telefonon meggyőzniük a másik felet.
Vajon mitől „rettenek meg” a cégek, ha Éliás felemeli a kagylót, kérdeztük az elnököt, aki szerint ennek oka lehet, hogy hatalmas létszámmal rendelkeznek. A szoros szervezésben lévő létszám néhány ezer főre rúg, a GYŐZ keretein belül pedig több tízezer ember is lehet, bár pontos adatokat nem sikerült megtudnunk. A 6-8 fős „bűnbandák” megrettennek a szövetség erőfölényétől. „Az én fiaim munkásfiúk, nem pedig konditeremben edző kétajtós ruhásszekrények. „Tanúja voltam, mikor egy munkásfiú egy szekrényt két perc alatt lerendezett. A fiúk alig várják, hogy akciózhassanak, szinte tűkön ülnek már, de nincs kivel”, mondta az elnök, aki azért hozzátette, egyébként a békére törekednek.
Nincs hivatalos pártkapcsolat
Egyetlen párttal sincs sem formális, sem pedig informális kapcsolatuk, mivel nem kívánnak egyetlen párt érdekkörébe sem bekerülni. „Meg akarjuk tartani azt a szabadságot, hogy minden pártot támogathassuk abban, amivel jót akar a társadalomnak, és minden olyan pártot kritizálhassunk, amelyik a társadalom ellen cselekszik. Mi nem akarunk pártok farvizébe kerülni”. Az elnök azt azonban elismerte, hogy a pártok vezetőivel kapcsolatban állnak, a Jobbik részéről is sokan csatlakoztak a gyors reagálású önvédelmi zóna ügyéhez. De a Jobbikon kívül sok más párt is megkereste őket: „mi nem zárkózunk el senkitől, csak nem akarunk hatalmi szövetségesi szituációba kerülni”, fogalmazott az elnök.
Önkéntes alapon vívják a harcotA szövetség szolidáris alapon működik, bevételei az éves tagdíjakból, adományokból, valamint a rendezvények és esetleges vállalkozások bevételéből tevődik össze. A tagok fizetést nem kapnak munkájukért. Éliás a civil életben vállalkozó, volt is korábban egy építőipari cége, az azonban a szövetségben betöltött elnöki posztjának nyilvánosságra kerülése után nem sokkal, tönkre ment. Az elnök elmondta, szinte minden idejét lefoglalja az elnöki poszt, de arra a kérdésre, hogy miből tartja fent magát, nem kívánt válaszolni.
Az árverések végrehajtásának megakadályozására a szövetség népszavazást kívánt kezdeményezni, azt azonban az Országos Választási Bizottság elutasította, azzal az indokkal, hogy nem volt eléggé egyértelmű a kérdés. Ezzel egyébként Éliás is egyetért, így egyelőre levették a napirendről a referendum lehetőségét, és inkább a társadalmi harc közvetlen formáját választják.
Arra vonatkozóan, hogy eddig hány emberen segítettek, nem vezetnek nyilvántartást, annyit azonban elárult Éliás, hogy a VÉSZ segítségével érvényesített követelések eddig 240-250 millió forint közötti összegre rúgnak.
atv.hu / Prókai Eszter
2010.02.03. 
Ha lekésik a kilakoltatást, szétverik a céget: ezrek állnak készenlétben
Kapcsolódó linkek
