SZMM - Szemenyei-Kiss Tamás: BALOLDALISÁG ÉS ETIKA

Szocialisták vagy bűnözők?
Kik a baloldali eszmeiség valódi ellenségei?

Az elmúlt napokban levelet kaptam a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata egyik hatóságától, melyben az illetékes hivatalnok arról tájékoztatott, hogy közlendőjét Hunvald György polgármester megbízásából küldi címemre. – Annak a személynek a megbízásából, aki számtalan – polgármesteri tisztségével összefüggésben lévő – bűncselekmény megvalósításával gyanúsít a Központi Nyomozó Főügyészség, és akinek bűnlajtsromát a bűnüldöző hatóság a mai napon is újabb (eddig nyilvánosságra nem hozott) üggyel toldotta meg. Amint arról az ügyészségi szóvivői közleményből értesülhettünk: az immár egy éve előzetes letartóztatásban lévő szocialista – ennélfogva vélelmezhetően baloldali – polgármester 2007 májusától havi 400 ezer forintos alapbérrel alkalmazta litván állampolgárságú barátját, 2009. február 10-ig bruttó 9,7 millió forintot fizetett ki neki, pedig az „alkalmazott” érdemi munkát az önkormányzatnak, így az adófizető helyi lakosságnak nem is végzett. A szocialista népképviselő a gyanúsításközlés ellen panasszal nem élt, így az egyéb terhére rótt bűncselekmények elkövetése mellett ellene már összesen négy megbízási szerződés miatt nyomoznak hűtlen kezelés miatt.

Ha baloldali politikusok nemcsak elméletben, nyilatkozataikban és a reménybeli választóikhoz eljuttatott szórólapjaikon, hanem a mindennapi életben is baloldaliként viselkednének, akkor talán nem kellene félni azoktól az áprilisi napoktól, melyeken a nép majd ítéletet hirdet a szociális érzékenységet, gondoskodást ígérő párt felett. – A mindennapi baloldaliság adhatná meg azt a morális tartást, ami elengedhetetlen lenne a politikai célok és ambiciók alátámasztására… ez a morális tartás adhatna, mutathatna példát azoknak az állampolgároknak, akik hosszú évekre bizalmukkal ajándékozták meg őket, rájuk bízva az ország vagy a szűkebb pátriájuk vezetését.

Az elmúlt évben-években erzsébetvárosi választók és az ország lakossága meggyőződhetett arról, hogy a jobb sorsra érdemes pártból nem csupán a valódi baloldaliság, a szociális érzékenység, a felelősség hiányzik, hanem az a fajta bölcsesség is, melyeknek birtokában szinte minden választás alkalmával sikerrel vehetnék fel a versenyt politikai ellenfeleikkel szemben.
– Hunvald György, ma már nem kérdéses, eddigi hivatali ideje alatt meglehetősen nagy vagyont halmozott fel, miközben az ország gazdasági válságba jutott, a választópolgárok gondjai nőttek, sokasodtak. A szocialista vezetésű városrész népképviselői még egy év múltán sem érezték a lakosság ellenszenvét… S bár nap nap után tanúi lehettek a növekvő nyomornak és annak, hogy az önkormányzati tisztségviselők tucatjait gyanúsították meg a bűnüldözők – látszólag nyugodt lelkiismerettel szavazták meg azt a határozatot, hogy a börtönben lévő (munkát nem végző!) polgármester továbbra is kapja meg a tiszteletdíját.

Ezek az események nemcsak a Magyar Szocialista Párt presztizsét rombolták, hanem kétségeket ébresztettek az általuk hirdetett „baloldali eszmében” is. – Nincs, nem adható felmentés, sem a pártvezetésnek, sem pedig az erzsébetvárosi szocialista többségű önkormányzatnak, hiszen azzal vették el a javarészt nélkülöző öregektől a 13. havi nyugdíjukat, hogy az ország válságban van… S eközben havonta millió, naponta tíz és százezer forintokat fizettek ki azoknak, akik az országot vagy városuk, városrészük lakosságát nyomorba taszították. Budapest-Erzsébetvárosban a polgármester és még vagy két tucat munkatársa ellen 2009 februárja óta folyik büntetőeljárás – a lehetséges következményeket már akkor, tehát egy esztendővel ezelőtt látni lehetett volna...

Hová lett a perspektivikus gondolkodás, az előrelátás? Senkinek sem jutott eszébe az, hogy a szocialista honatyák, népképviselők ténykedése milyen mély morális válságot okoz az egyszerű emberek világában? Hogy a bűn szinonímájaként emlegetett polgármester ebben a helyzetben elmarasztalásban részesülhet – és ennek megfelelő lépéseket kellene, illene tenni?

Hat hónap alatt több mint hatmillió forintot utaltak át Hunvald György számlájára – akkor, mikor a Munka törvénykönyve egyértelműen kimondja, hogy a szocialista képviselő nem kaphatná meg a tiszteletdíját. Nem fosztották meg funkciójától, holott a jogi alap már 12 hónappal korábban is adott volt… A mundér védelme, a rosszul értelmezett pártfegyelem és a szintén hibásan vélelmezett ártatlanság többet ártott a szocialista pártnak, mint három Fidesz MPSZ vagy tíz szélsőjobboldali organizáció. Le lehet írni, sőt, le kell írni: a Magyar Szocialista Párt azért sem törvénytisztelő – mert a jelek szerint a párt emblematikus figurája, Hunvald György sem volt törvénytisztelő…

Néhány nappal ezelőtt napvilágra került – hol máshol, természetesen Erzsébetvárosban – egy másik szocialistának nevezett népképviselő ügye: Bán Imre, az önkormányzat MSZP-s frakcióvezetője is érintett azokban a gyanús kifizetésekben és szerződéskötésekben, amely az uniós fejlesztési programok közreműködőjeként ismert VÁTI Kft. tevékenysége körül robbant ki.

Korábban 2004-től 2008-ig Burány Sándor szocialista munkaügyi miniszter államtitkára, Csanádi Ágnes vezette a céget – ahol különböző jogcímeken 34,5 millió forinthoz jutott s mikor már nem állt a VÁTI Kft. alkalmazásában, akkor is utaltak neki 2,7 milliót. Ugyanennél a vállalkozásnál alkalmazták megbízási szerződéssel a jelenleg még szabadlábon lévő erzsébetvárosi képviselőt napi 40 000.- Ft napidíjjal 2009. január 15 és június 16 között – miközben természetes módon (?) a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzatától is felvette a javadalmazását. – Az eddigi vizsgálat, amely talán eltekint az állás- és jövedelemhalmozás nyilvánvalóan etikátlan ténye felett, viszont máris kiderítette, hogy a(z) 1/M/2009. iktatószámon nyilvántartott munkaszerződés mögött az alkalmazási időszakban nem történt munkavégzés. Az úgynevezett „szakértői napok” (melyeken a szocialista frakcióvezető a „Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervek szakmai szempontú felülvizsgálatát" végezte, hangsúlyozottan napi 40 000 forintért) dátuma és a munkaviszony dátuma között 12 hónap eltérés mutatkozott. Bán Imre népképviselő elmondása szerint „volt, hogy hónapokig semmit sem kellett csinálni – de mikor igen, akkor gyakran kellett vidékre utaznia, ahol négy-öt órát dolgozott”. A szocialista frakcióvezető még azt is hozzátette: „El kellett tartanom a családomat, feleségemet és az iker fiaimat – ezért is nyugodt a lelkiismeretem…”

Szemenyei-Kiss Tamás
Dátum: 2010. február 05.

ilahi ilgilerim.com