CímlapBelépés/Reg.KilépésÉszrevételekTartalomjegyzékLinkajánlóEmail

Magyar Ima Kr.u. 410-bõl
Dátum: 2013. September 22. Sunday, 10:33 Szerző: akac

Tények és dokumentumok

URUNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELÕTTÜNK SZENT NEVED,
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDEN NAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BÛNEINKET, MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED  VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT, S
LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTÕL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
 
 
URUNK ISTENÜNK ima Kr.u.410-460 keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva: a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban õrzött Hun övvereten, szíjvégen lévõ rovásírásos ima gyönyörû. A szíjvégen talált rovásírásos szövegmegfejtésére Magyar rovásírás szakértõt-nyelvészt kértek fel!!! 
Ez az ima gyönyörû! - Nemhiába, mondták a GÖRÖGÖK, hogy a szkíták- hunok - magyarok tudnak a legszebben imádkozni ISTENÜKHÖZ!!!!



Érdekesség, hogy az 1960-as évek elején szintén KIJEVBEN ((amirõl ma már tudjuk, hogy Árpád nagyapja, Álmos õse, ÜGYEK fejedelem, alapította és építette szabír-magyar-várost, híres szabír kovácsiparával. Ott készültek a csodálatos Magyar szablyák. Régészeti feltárás során a Magyar hegyen találtak 9000 darab rovásírással teleírt pergamenpapírt tökéletes állapotban!!!!


 A kutató régész Armatov  akadémikus az egészet elküldte futárral a Magyar Tudományos Akadémiának úgy gondolván, hogy mi vagyunk a megfejtésében illetékesek!!! Õt számûzték Szibériába!! A 9000 darab pergament pedig szõrén, szálán eltûnt!!! Mai napig semmit nem tudni róla!!

A finnugristák hallgatnak.Ma már kideríthetetlen, hogy megsemmisítették, vagy csak  eltüntették. Óriási és pótolhatatlan veszteség, mert minden bizonnyal, hatalmas és teljesen autentikus információs tömeg állna rendelkezésünkre.


forrás: http://www.zetapress.hu/kultura/kiallitas/15245


Cáfolat(?):

Az õstörténeti káoszban való eligazodáshoz nyújt segítséget Obrusánszky Borbála újabb cikke. A Kijevi hun ima - rovásírással - sajnos nem létezik.

Hun hamisítványok

Az internetes oldalakon gyakran keringenek megtévesztõ híradások a régi magyar történelemrõl. Ezek közé tartoznak a rejtélyes módon elõbukkanó és a hunokhoz köthetõ „nyelvemlékek”. Az egyre bõvülõ és ellenõrizhetetlen eredetû, csak magyar nyelven olvasható anyagokról könnyen kideríthetõk, hogy hamisítványok, mégis sajnos néhányan elfogadják azok valódiságát. Cikkünkben a legismertebbeket mutatjuk be.


A kijevi hun ima

Az ukrán fõváros, Kijev könnyen elérhetõ Budapestrõl akár vonattal akár repülõvel, múzeumai páratlan kincseket rejtenek a magyar õstörténet iránt érdeklõdõk számára. A közelség miatt nagyon könnyen leellenõrizhetõ lenne, vajon az interntes fórumokon emlegetett leletek és emlékek valóban léteznek-e. Sajnos, nálunk nem sokan fogadják kritikusan a fel-felröppenõ híreket és inkább hisznek a szenzációs, máshol nem olvasható híradásoknak, mintsem a valóságnak. Így lehet, hogy a hat-hét éve keringõ hun imádságról sem mondták ki a szakemberek a véleményt: ilyen nem létezik!

Nézzük, hogy mit olvashatunk róla. Az interneten keringõ cikkecskébõl megtudhatjuk, hogy a kincs 410-460 körülrõl származik, de a lelõhelyérõl már nem esik szó. Nem találunk egyetlenegy fényképet sem az övveretrõl, sem a rovásfeliratról. Az sem tudjuk meg, hogy miért éppen mai, modern magyar nyelven olvasható a több mint ezerötszáz éves „emlék”.

Már eleve az is gyanakvásra ad okot, hogy nemzetközi publikációkban nem szerepel, egyetlen egy orosz és ukrán szakkönyv sem említi, holott egy kései, 10. századi, Kijev mellõl elõkerült fél mondatos rövid rovássöveget sokszor felemlegetnek. Az övveret valódiságában hívõknek sajnos az sem tûnt fel, hogyan is férne el egy hosszú ima egy alig néhány centiméteres övvereten, ahová maximum két soros rövid felirat férne el.

A lelet tárolási helyéül a Kijevi Nemzeti Múzeumot jelölték meg, amelyen talán a Kijevi Nemzeti Történeti Múzeumot értik, olyan ugyanis tényleg létezik és a legnagyobb tárháza a szkíta, szarmata és hun leleteknek. A kérdés tisztázása végett elmentem a múzeumba, ahol érdeklõdni kezdtem a lelet iránt, a tárlókban ugyanis nem találtam nyomát. A múzeumban dolgozó ukrán régészek, valamint a muzeológusok álmélkodva hallgattak, nekik ugyanis nem volt tudomásuk ilyen leletrõl!

A rovásírásos övveret helyett valóban létezik egy rováslelet Kijevbõl, melynek keletkezését a 10. századra datálták és a hun utód kazárokhoz kötik. Azon azonban csak egy rövid felirat olvasható: „Elolvastam. Ilik.”

alt

A kilencezer pergamen titka

A másik szenzációsnak tartott hír sokszor a „hun” imával együtt kering az internetes oldalakon. A szöveg szerint az 1960-as évek elején Kijevben, a Magyar-dombon régészeti feltárást folytattak és kilencezer darab rovásírással teleírt pergamenpapírt(!) tökéletes állapotban találtak. A hír tovább úgy folytatódik, hogy „a feltárást vezetõ Armatov akadémikus az egészet elküldte futárral a Magyar Tudományos Akadémiának úgy gondolván, hogy mi vagyunk a megfejtésében illetékesek! Õt számûzték Szibériába! A kilencezer darab pergament pedig szõrén, szálán eltûnt! Mai napig semmit nem tudni róla!”

Menjünk végig a fenti adatokon. Elsõ olvasatra feltûnhet a szöveg közönséges stílusa, mely arra utal, hogy nem egy olyan szövegezte meg, aki tisztában van a korabeli állapotokkal, még a pergamen jelentésével sincs tisztában! Az ugyanis nem papír, hanem kikészített állatbõr, melyet az ókori Pergamon városban használtak elõször, majd használata széles körben elterjedt.

Vajon lehet valamit tudni errõl az ásatásról? Természetesen, a kijevi leletekrõl sok publikáció készült, ezek egy része az interneten is megtalálható. Az egyik alapos összefoglalót Mihailo Szagajda kézítette, aki összegezte a nagy 20. századi kijevi ásatásoknak az eredményét. Tõle megtudhatjuk, hogy 1956-ban nagy feltáró ásatáokat végeztek a városban, de azt nem „Armatov”, hanem Galina Korzuhina végzezte, ráadásul nem a Magyar-hegyen, hanem a Régi Kijev-hegyen, ahonnan 9. századból származó építészeti emlékek és õsi bálványkövek kerültek elõ. 1971-ben a Dnyeper-folyó nyugati partján, Podilban, a régi kijevi kereskedõvárosban is szintén folyt feltárás, onnan fõleg 11. századi épületmaradványok kerültek elõ. A cikkben szereplõ Magyar-hegyen nem végeztek feltárást, csupán annyi történt, hogy az Aszkold sírjának nevezett emlékmû és közelben álló Szent Miklós templom mellé temetett hõsök csontjait 1957-ben eltávolították, a sírok egy részét áthelyezték egy közeli parkba.

A cikkben említett régész neve helyesen Mihail Artamonov, aki híres népvándorláskori régész volt, neki köszönhetõ a sok szkíta, szarmata, hun és kazár leletek feltárása és értelmezése. Õ nem ásott Kijevben, viszont feltárta Sarkelt, a Don-folyó mentén épült kazár erõdöt. Munkásságát annyira tisztelték a Szovjetunióban, hogy 1952-1964 között a leningrádi (ma: Szentpétervár) Ermitázs Múzeum igazgatója volt, ami talán az egyik legmagasabb rang egy orosz régész számára. Éppen a hatvanas évek elején, 1962-ben lett készen nagy monográfiájával, a kazárok történelmével. Munkássága elismeréséül megkapta az akkori legmagasabb állami kitüntetést, a Lenin-rendet. Szó sincs arról, hogy az elismert tudóst Szibériába deportálták volna.


Szerkesztõi megjegyzés: Kinek higgyünk?  Obrusánszky Borbála kurta cáfolata tényszerûnek tûnik, miközben hamisítványnak nevezi az általa nem létezõnek tartott leletet és nem álhírnek.   De van egy kis hiányérzetem, arról alig tesz említést, hogy ténylegesen hány és milyen rovásírásos hun leletek találhatók a múzeumban.
TA

 
  Kapcsolódó linkek
· Több hír: Tények és dokumentumok
· Több hír: akac


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Tények és dokumentumok:

Mónus Áron feljelentette hazaárulás és további nyolc b?ntett vádjával Gyurcsányt


  Hír értékelése
Értékelés: 5
Szavazat: 2


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


  Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Az elsõ oldal indítása óta Ön a(z): Site Meter látogató
Ajánlott felbontás: 1024x768 MSIE 6.0
2003-2008 Š SZMM
Weboldallal kapcsolatos
tartalmi észrevételek: ta@szmm.hu
technikai észrevételek: info@szmm.hu
Szabad Magyarországért Mozgalom
MOVEMENT FOR A FREE HUNGARY
1151 Budapest, Fõ út 36.
Tel: 1/306-5863; Üzenet:06 70 600 9741
Internet: www.szmm.hu

            Kérjük, látogassa meg testvér szervezetünket: www.ömp.hu 

Szervezetünk NEM nonprofit szervezet, mivel nem voltunk hajlandók politikamentességi nyilatkozatot tenni, ezért a számunkra küldött adomány az adóalapból nem írható le. Ha ennek ellenére mégis volna, aki támogatna minket, úgy az vegye fel a kapcsolatot szervezetünkkel:


Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.

ilahi youtalkin windows7home replies