CímlapBelépés/Reg.KilépésÉszrevételekTartalomjegyzékLinkajánlóEmail

Megvannak Petõfi hamvai
Dátum: 2014. September 26. Friday, 12:17 Szerző: akac

Tények és dokumentumok  

 
Ha még mindig kételkedne benne,

a Magyar Tudományos Akadémiának kell bebizonyítania,

hogy Barguzinban NEM Petõfi Sándor hamvait találták meg!


 
A Magyarok Világszövetsége Petõfi Sándor Bizottsága meghívásos értekezletének részvevõi számos kérdés-ben éles, olykor szenvedélyektõl sem mentes vitát folytattak, egyben azonban kivétel nélkül egyetér-tettek: MOSTANTÓL KEZDVE AZ MTA A SOROS. Ahhoz ugyanis, hogy 1989-ben a burjátföldi BARGU-ZINBAN Petõfi Sándor hamvait találta meg a Morvai Ferenc vezette expedíció, semmilyen kétség nem fér. Ennek ellenkezõjét immár a Magyar Tudományos Akadémiának kell bebizonyítania.






Bizonyítás tizenkét pontban








1.   Petõfi Sándort, a legnagyobb magyar költõt 1849. július 31-én látták utoljára a Segesvár közelében fekvõ Fehér-egyháza határában zajló csatában, amelyben a Bem tábor-nok vezette magyar seregeket az intervenciós cári orosz csapatok legyõzték. A csata másnapján a gyõztesek oszt-rák segédlettel végigkutatták a több száz holttesttel borított csatateret, halálra keresvén a bécsi udvar az Akasszátok föl a királyokat! címû vers szerzõjét, de nem találták. Megállapítható, hogy Petõfi Sándort Fehéregy-házán elesni nem látták, holttestét sem akkor, sem késõbb ott meg nem találták. Nem lehet tehát kizárni azt, hogy Petõfi a csatában fogságba esett és elhurcolták.

2.   Mára, 2013-ra hitelt érdemlõen bizonyítottnak kell tekinteni azt, hogy 1849-ben az orosz cári csapatok igenis vittek magukkal magyar honvédeket hadifogságba. Ezt a tényt nem csak a bécsi császári kormány 1849-es, Ferencz József császár által is sajátkezûleg ellenjegyzett jegyzõ-könyve helyezi kilátásba – amely Andics Erzsébet forrás-gyûjteményében jelent meg elõször magyarul, illetve Kéri Edit meghozatta a bécsi levéltárból –, de bizonyítják Oroszországból hazakerült elsõ világháborús hadifoglyok vallomásai, akik Szibériában agg magyar honvédekkel, illetve leszármazottaikkal találkoztak.  Ugyanezt állítják magyar hadtörténészek is, mint a már elhunyt Józsa Antal, akinek e tárgyban Glatz Ferenchez, az MTA egykori elnö-kéhez, 2001. január 21-én írt levelét a mostani értekez-leten hozták nyilvánosságra.

3.  1866-ban, Felix Wiszniewski, Szibériából hazatérõ lengyel számûzött hírt hoz Petõfi Sándorról: közli, hogy ott szerzett információi szerint Szibériában él, hadi-fogolyként. Levele nyomán Jókai Mór 1867-ben, a Vasár-napi Újságban teszi szóvá Petõfi Sándor felkutatásának erkölcsi imperatívuszát.

4.   A tévedés kockázata nélkül lehet állítani, hogy Szibéri-ában, a Bajkál-tó partján fekvõ, többségében mongol  bur-játok lakta Barguzinba, a cári Oroszország  veszélyesnek ítélt politikai foglyokat internált. Közöttük volt a dekab-rista forradalmár, M.K. Küchelbecker és egy „titokzatos idegen”, Alexander Sztyepanovics Petrovics nevû õrnagy, aki költõ is volt.

5.  Fontos tudnunk, hogy az 1823. január 1-én született Petõfi Sándort Kiskõrösön Alexander Stephanus Petrovics néven anyakönyvezték. Ez ma is bárki által ellenõrizhetõ tény.

6.  Az elsõ világháború során számos magyar hadifogoly került Szibériába. Köztük Svigel Ferenc, aki egy fényképet hozott magával, amely szibériai temetõben készült. A ke-reszten Alexander Sztyepanovics Petrovics neve szerepel, õrnagy és költõ megjelöléssel. A halál dátuma 1856. Svigel joggal remélhette, hogy megdicsõül hazájában, ennek elle-nére megszégyenült. A boszorkányperrel is felérõ lejára-tás ma is folytatódik – majdnem száz év után. Ez a kitün-tetõ figyelem annak köszönhetõ, hogy õ nem elégedett meg azzal, hogy hírét hozza a barguzini Petrovics-Petõfi sírnak, hanem fényképet készíttetett róla és a bakancs talpában hazahozta. Nem kegyelmeztek, és ma sem kegyelmeznek  neki azok, akik abban érdekeltek, hogy az egyik legnagyobb magyar az örök ködben maradjon. De nincs szerencséjük, mert két egymástól független orosz, Eliaszov majd Vinokur igazolta õt.

7.  Jozef Hallon a Pozsony melletti Malackáról rukkolt be a k.u.k. hadseregbe és került orosz fogságba. Hazatérte után elmesélte, hogy Vengerskaja nevû faluból, ahol a fogolytársaival tartózkodott, gyakran átmentek egy közeli faluba, ahol Petõfi sírja volt. A helyiek elmondták, hogy a költõ ott élt, és annyi év elmúltával is tisztelettel beszél-tek róla. Malacka – Malacky ma Szlovákiához tartozik.

8.   L. J. Eliaszov, szovjet (burját) néprajzkutató, egyete-mi tanár 1937-ben Barguzinban folytatott gyûjtõmunkája során találkozott a Barguzinban eltemetett idegen õrnagy és költõ, Alexander Sztyepanovics Petrovics emlékével. Adatközlõi, akik még életében találkoztak a titokzatos idegennel, beszámoltak arról a vallomásáról, amit a hozzá közel állók hétpecsétes titokként kezeltek, és csak halála után közölték: Petrovics egy távoli országból érkezett, ahol egy Franc nevû királlyal háborúzott.  Eliaszov 1970-ben tájékoztatta Lõrincz L. László magyarországi Kelet-kutatót, aki hazatérvén beszámolt minderrõl Ortutay Gyulának.

9.  Burjátországban, (Barguzinban) elevenen él az idegen-bõl érkezett, titokzatos hadifogoly õrnagy és költõ emléke.  Két évvel késõbb, 1939-ben ugyanez az Eliaszov A.V. Gurevics-csel publikált egy Bajkál-környéki kötetet. Barguzinban Gurevics 1928-ban gyûjtött, és feltûnt neki, hogy az egyszerûbb versek között néhány tehetséges költõre utaló vers is mutatkozik. Ezeknek a többi közül esztétikailag kiugró verseknek (Rózsaszirmok, Álmok, Szomorú volt az életem, A szökevény, Láttam boldog embereket, Erõs az én lelkem, Hattyúdal) szerzõjét a különbözõ „nótafák” a következõ neveken említik: Petrovics, Pefitajev, Zander, Peterfi, Petr Petrovics, Zainder). E versek közül kettõt – Álmok, Szomorú volt az életem – két évtizeddel ezelõtt eljuttatták a verstan egyik legnagyobb magyar tudósához, a debreceni egyetem pro-fesszorához, az MTA doktorához, Szuromi Lajoshoz, aki tudott oroszul, és akinek a felesége, Együd Éva orosz nyelv és irodalom tanár volt. A Petõfi teljes költészetét átfogó-an ismerõ verstan-professzor elmélyült az anyagban és a neki átadott – Álmok – címû orosz versnek megtalálta a párját Petõfi magyar költészetében. Címe: Véres napokról álmodom. A két vers üzenete azonos, azonos ritmusuk, és Petõfi teljes költészetében egyedülálló, azonos stílus-jegyekkel bírnak. Szuromi Lajos szerint nincs az a hamisí-tó, aki ezt a nagyfokú azonosságot produkálni tudta volna. Tehát az orosz nyelvû vers szerzõje nem lehet más, mint maga Petõfi Sándor, aki örök hallgatásra ítélten kilétét nem fedhette fel, de aki ezzel a verssel üzenhetett a távolba, az otthon maradt, értõ barátoknak, Jókainak, Aranynak, akik azonnal fel kellett e versben ismerjék õt. Szuromi Lajos ma már nem él. Petõfi-tanulmánya lett a veszte. Sorsa igazi magyar sorstragédia. Mindazonáltal tanulmánya két évtizede nyilvános, és mindmáig nem akadt egyetlen magyar irodalmár, aki annak állításait, következ-tetését cáfolta volna. Olyanok viszont, akik megerõsítet-ték Szuromi Lajos következtetését, vannak, mint például dr. Kún Ferenc.

10. 1989-ben, egy Moszkvában élõ, de gyermekkorát Bar-guzinban töltõ idõs férfi, J.D. Vinokur, a Morvai Ferenc vezette expedíció tagjainak megjelöli a barguzini temetõ-ben azt a helyet, ahol õ még gyermekkorában látta Alexander Sztyepanovics Petrovics sírját. Az expedíció vezetõi máshol kezdik az ásatásokat. 192 négyzetmétert feltárnak, benne 28 sírt. A kiásott tetemek döntõ több-ségükben mongoloid embereké. De elõkerül a dekabrista forradalmár, M.K. Küchelbecker és kislányának koporsója is, benne a földi maradványokkal. Végül – másfél méterre a Vinokur bácsi által megjelölt helytõl –, 170 cm-rel a föld alatt, koporsó nélkül eltemetve, egy 30-35 éves korában, vélhetõen 1850-1870 között elhunyt európai, kétségtelenül férfi tetemére bukkannak. Mindenki tudja: Alexander Sztyepanovics Petrovics hamvai kerültek elõ.

11. A feltárást végzõ négy antropológus – Dr. Kiszely István, az amerikai Bruce Latimer és Clyde Simpson, valamint a szovjet Alekszej Burajev – a legaprólékosabb embertani vizsgálatnak vetik alá a leletet. Megállapítják, hogy annak valamennyi testmérete megegyezik Petõfi Sándor azon méreteivel, amelyeket a Budapesten végzett elõtanulmányaik során gyûjtöttek be, illetve Straub Imre orvos gyûjtésébõl ismertek voltak. Ezek után 1989. július 23-án jegyzõkönyvbe foglalják: szakemberekként teljes meggyõzõdéssel állítják, hogy a barguzini 7-es sírból 1989. július 17-én Petõfi Sándor hamvai kerültek elõ!

12. A feltárt csontvázon fellelhetõk voltak mindazon sajá-tosságok, amelyek Petõfi Sándor közismert embertani jegyei voltak – baloldali kiugró szemfog, enyhén bicegõ járást okozó sérülés (csontelhajlás), stb.  A kriminalisz-tikában, öt jellegzetes embertani jegy egyezése alapján kétséget kizáróan bizonyítottnak tekintik az azonosságot. Petõfi Sándornak és a Barguzinban megtalált Alexander Sztyepanovics Petrovicsnak huszonegy jellegzetes ember-tani jegye egyezik. Annak a valószínûsége, hogy nem Petõfi Sándor hamvait találták volna meg, gyakorlatilag nulla.

Mindent összevetve:

Ha Barguzinban, a 7-es sírból nem Petõfi Sándor hamvai kerültek volna elõ, hanem egy zsidó nõ csontváza, a Magyar Tudományos Akadémia akkor is köszönetet kellett volna mondjon a Morvai Ferenc vezette expedíció minden tagjá-nak, és kötelessége lett volna nagy erõkkel folytatni a kutatást. Hiszen az ismert elõzmények után ahhoz nem férhetett kétség, hogy a Barguzinban élt titokzatos ide-gen õrnagy és költõ, Alexander Sztyepanovics Petrovics nem más, mint a fehéregyházi csatában eltûnt és azóta sehonnan elõ nem került Petõfi Sándor, a legnagyobb magyar költõ.

                                        ***

Nehéz Mihály irodalomkutató özvegye az értekezleten bejelentette, hogy élõ kapcsolatban van a Barguzinban hadifogolyként 1856-ban elhunyt Alexander Sztyepanovics Petrovics, azaz Petõfi Sándor ma is élõ leszármazottaival.

***

A Magyar Tudományos Akadémia elnökét mai értekezle-tünkre meghívtuk, és megkértük, hogy továbbítsa meg-hívásunkat az MTA érintett szaktudósainak is. Az Akadé-miát ma sem képviselte senki. Ez óhatatlanul lépéshátrányt jelent az MTA számára, hiszen a fenti, tizenkét pontban sorolt érvek ismeretében bizonyítottnak kell tekinteni, hogy a Barguzinban 1856-ban eltemetett, majd 1989-ben megtalált Alexander Sztyepanovics Petrovics azonos Petõfi Sándorral. Tehát megvannak Petõfi hamvai. Ha ebben kételkedik, ma már az MTA-nak kell  bizonyítania, hogy Barguzinban NEM Petõfi Sándor hamvai kerültek elõ.

A huszonkét éves tétlenségnek Petõfi Sándor, a legna-gyobb magyar költõ földi maradványainak felkutatása ügyében véget kell vetni. A rendelkezésre álló bizonyítás és az a sokmilliárd forint, amelyet évente a magyar adó-fizetõk pénzébõl tudományos kutatásra költenek, kiemelik Petõfi Sándor hamvai felkutatásának ügyét az irodalmi, a történeti, a politikai kérdések sorából, és számon kérhetõ közjogi üggyé teszik azt. Hacsak Petõfi nem került tiltó-listára. De az idõ fogy. Vészesen fogy.

Budapest, 2013. február 16-17.

A Magyarok Világszövetségének
Petõfi Sándor Bizottsága                    


 
  Kapcsolódó linkek
· Több hír: Tények és dokumentumok
· Több hír: akac


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Tények és dokumentumok:

Mónus Áron feljelentette hazaárulás és további nyolc b?ntett vádjával Gyurcsányt


  Hír értékelése
Értékelés: 5
Szavazat: 2


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


  Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Az elsõ oldal indítása óta Ön a(z): Site Meter látogató
Ajánlott felbontás: 1024x768 MSIE 6.0
2003-2008 Š SZMM
Weboldallal kapcsolatos
tartalmi észrevételek: ta@szmm.hu
technikai észrevételek: info@szmm.hu
Szabad Magyarországért Mozgalom
MOVEMENT FOR A FREE HUNGARY
1151 Budapest, Fõ út 36.
Tel: 1/306-5863; Üzenet:06 70 600 9741
Internet: www.szmm.hu

            Kérjük, látogassa meg testvér szervezetünket: www.ömp.hu 

Szervezetünk NEM nonprofit szervezet, mivel nem voltunk hajlandók politikamentességi nyilatkozatot tenni, ezért a számunkra küldött adomány az adóalapból nem írható le. Ha ennek ellenére mégis volna, aki támogatna minket, úgy az vegye fel a kapcsolatot szervezetünkkel:


Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.

ilahi youtalkin windows7home replies