CímlapBelépés/Reg.KilépésÉszrevételekTartalomjegyzékLinkajánlóEmail

Wellmann szindróma
Dátum: 2016. April 23. Saturday, 19:13 Szerző: akac

Belföld

A mellékleten csatolt 2016. április 11-én kelt levelet dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője írta a Bankszövetség számára. A levél tartalma szerint dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, a Bankszövetség által hozzá korábban intézett levélre azt válaszolta, hogy a Bankszövetség levelében jelzett probléma valóságával egyetértsajnálatát fejezi ki, hogy a levélben idézett Pfv. I. 21156/2015. számú felülvizsgálati eljárásban meghozott döntés megszülethetett, amely szerinte ellentétes a 6/2013. PJE tartalmával, s ő maga ezt a döntést nem tartja irányadónak, egyúttal azon tanács, amely meghozta ezt a döntést, a jövőben „igazodni fog” a jogegységi határozathoz és az azon alapuló ítélkezési gyakorlathoz. Az ítéletet intézkedésére már nem szerepeltetik a Kúria honlapján.

Levél Áder János elnök úrnak Wellmann ügyben

2016.04.18

DR. ÁDER JÁNOS ÚRNAK,

MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÉNEK

Budapest, I. Sándor-palota

______________________________________________

 

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

 

wellmann---ader---kep.png

 

 

"Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény." - írta Deák Ferenc. Most, ma olyan kéréssel fordulunk Önhöz, amely igaz ügyet szolgál, s amely ügy, ha nem lesz az Ön tevékenysége eredményeként a tisztesség útjára terelve, úgy a mai igazságszolgáltatás teljes hiteltelenné válását eredményezheti, s azt mondhatjuk, a deviza elszámolású kölcsönökkel összefüggő, több tízezer perben az adós számára  a  jogszerű sikerre valóban már nem marad  remény. 

 

A javaslatunk előterjesztésének oka a jelenség kapcsán az igazságszolgáltatásba vetett,  a jelenség következmény nélküli érvényesülése  esetén bizonyosan elvesző bizalom megóvása, helyreállítása.

 

 

I. A  jelenség

 

 

A mellékleten csatolt 2016. április 11-én kelt levelet dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője írta a Bankszövetség számára. A levél tartalma szerint dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, a Bankszövetség által hozzá korábban intézett levélre azt válaszolta, hogy a Bankszövetség levelében jelzett probléma valóságával egyetértsajnálatát fejezi ki, hogy a levélben idézett Pfv. I. 21156/2015. számú felülvizsgálati eljárásban meghozott döntés megszülethetett, amely szerinte ellentétes a 6/2013. PJE tartalmával, s ő maga ezt a döntést nem tartja irányadónak, egyúttal azon tanács, amely meghozta ezt a döntést, a jövőben „igazodni fog” a jogegységi határozathoz és az azon alapuló ítélkezési gyakorlathoz. Az ítéletet intézkedésére már nem szerepeltetik a Kúria honlapján.

 

 

A megfogalmazása óta  eltelt rövid idő ellenére már több ügyvéd kollégánk szembesült e levéllel országszerte 2016. április 15. napján az olyan ügyekben, amelyekben devizaelszámolású kölcsönszerződés érvénytelensége volt az ügy tárgya, mivel a pénzügyi intézmények – mint peres felek – jogi képviselői a  levelet átnyújtották az eljáró bíráknak és bírósági tanácsoknak abból a célból, hogy ezen levéllel befolyásolják a bíróságok döntéseit a pénzügyi intézmények irányában kedvezően, szemben a Kúria egyik tanácsának számukra kedvezőtlen döntést hozó, mellékleten csatolt, Pfv.I. 21.156/2015/5 számú felülvizsgálati eljárásban meghozott ítéletébe foglalt jogértelmezéssel szemben,hogy annak várható hatását  az egyes eljárásokban elimináják. (Azon levelet, amelyet jelen beadványunkhoz mellékeltünk, dr. Zoltán Gábor ügyvéd kollégánk a Szegedi Ítélőtábla előtt Pf. I. 21125/2015. számú másodfokú eljárásban tartott tárgyaláson kapta kézhez.)

 

 

II. A  jogszabályi háttér

Az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. A XV. cikk (1) bekezdése meghatározza, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. XXIV. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

 

Az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.  A 26. cikk (1) bekezdése meghatározza, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.  A 28. cikk garantálja, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik.

 

 

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (továbbiakban: Törvény) 1. § (1) bekezdése biztosítja, hogy a bírói függetlenség és pártatlanság alkotmányos elvének maradéktalan érvényre juttatása érdekében a bíró ítélkező tevékenységében független. Ezen jogszabályhely az Alaptörvényben megfogalmazott alapvető elvek mentén részletesen kifejti, hogy a bírói függetlenségen kívül a pártatlanság elvének is maradéktalanul érvényre kell jutnia.

 

A Törvény 22. § (1) bekezdése meghatározza a bíró esküjének szövegét: eszerint: „Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el; hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel.”

 

A Törvény 36. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a bíró hivatását esküjéhez hűen köteles gyakorolni, igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni. A (2) bekezdés szerint a bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni. A (3) bekezdés kimondja, hogy a bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a bíróság elnökét tájékoztatni. A (4) bekezdés meghatározza, hogy a bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.

 

 

A Törvény 37. § (2) bekezdése megköveteli, hogy a bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná.

 

 

Tisztelt Köztársasági Elnök úr az Alaptörvény 9. cikke (3) bekezdésének k) pontja szerintkinevezi a hivatásos bírákat. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 89. § c./ pontja szerint a bíró szolgálati viszonya megszűnik: a köztársasági elnök általi felmentéssel. A 90. § i./ pontja meghatározza, hogy a bírót fel kell menteni, ha a bíróval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségből való felmentést indítványozták.

 

 

Ugyanezen törvény 105. § a./ és b./ pontja kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el a bíró, ha vétkesen a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, vagy az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti. A 106. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja bírósági vezetővel szemben merül fel, a fegyelmi eljárás megindítását a kinevezési jogkör gyakorlója kezdeményezi az elsőfokú szolgálati bíróság elnökénél.

 

 

A Törvény 43. §-a rendelkezik arról, hogy a bíró nyilatkozattételi lehetősége milyen keretek között adott.  Eszerint a bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.

 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról) szóló 2011. évi CLXI. törvény  rendelkezik a kúriai ítéletek kötelező közzétételről:

163. § (1) A Kúria a jogegységi határozatot, az elvi bírósági határozatot, az elvi bírósági döntést, az általa az ügy érdemében hozott határozatot, az ítélőtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot, a közigazgatási és munkaügyi bíróság - ha a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak - az általa a közigazgatási perben az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi.

164. § (1) A határozatot az azt meghozó bíróság elnöke a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül teszi közzé a Bírósági Határozatok Gyűjteményében.

 

A kúriai SZMSZ I. fejezet 7. §-a rendelkezik arról, hogy a Kúria jogi személy, vezetője és szervezeti képviselője a Kúria elnöke. Jogi ügyekben a Kúria képviseletét a Kúria elnöke által meghatalmazott személy látja el. Az SZMSZ 2.2.3. pontja szól a Kúria kollégiumvezetőiről és kollégiumvezető-helyetteseiről. A 22. §   (3) bekezdés határozza meg részletesen a kollégiumvezető, mint a kollégium szakmai és igazgatási vezetője, tevékenységét

 

 

III. A levél  értékelése az ismertetett  jogi szabályozás tükrében, és lehetséges következményei

 

A fentiek alapján megállapítható, hogy ilyen jellegű, ilyen tartalmú levél megfogalmazására a magyar hatályos törvények szerint dr. Wellmann Györgynek nem volt joga.

 

Dr. Wellmann György  leveléből kitűnően  nem hajlandó elfogadni, hogy a bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezésükben nem utasíthatók. Nem hajlandó tudomásul venni, hogy a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni.

 

Dr. Wellmann György személyes, informális kapcsolata a Bankszövetség képviselőivel önmagában kizárja, hogy képviselni tudja a pártatlanság elvét, s azzal, hogy mindezt ilyen nyilvánvalóan jogellenes formában ki is fejtette, maga biztosítja Magyarország polgárait arról, hogy bizonyos személyes érdekek mentén nem engedi a törvényeket, azok célját és szellemiségét a kúriai bírósági ítélkezésben érvényre jutni.

 

 Dr. Wellmann György ezen megnyilatkozásával megsértette saját esküjének szövegét. Dr. Wellmann György minden nap Majláth György volt kúriai elnök, országbíró 1802. január 2. napján elmondott beszéde előtt megy el, amikor ítélkező tevékenységet folytat. Ezen szavak az egyetlen mérték, amely alapján egy bírót bírónak lehet tekinteni. Vélhetően éppen ezért döntöttek a múltban a kúriai vezetők arról, hogy ezt a gondolatsort közvetítik a ma bírái felé annak érdekében, hogy az ítélkezésük megalapozott és igazságos legyen. 

 

 Dr. Wellmann György nem szervezeti vezetője a Kúriának, s levelében nem hivatkozott arra, hogy a Kúria elnöke őt megbízta volna ezen ügyben történő eljárásra, nyilatkozattételre.

 

Dr. Wellman Györgynek nincs joga ahhoz, hogy a Kúria által meghozott  ítéletet a Kúria honlapjáról levetesse.

 

A Kúriai SZMSZ 2.2.3. pontja szól a Kúria kollégiumvezetőiről és kollégiumvezető-helyetteseiről. A 22. §   (3) bekezdés határozza meg részletesen a kollégiumvezető, mint a kollégium szakmai és igazgatási vezetője, tevékenységét:

A  feladatkör alapvetően igazgatási, részben pedig szakmai kérdésekben kezdeményező. Mindezek alapján nem tarthat személyes kapcsolatot egyetlen bírósági szervezeten kívüli személlyel vagy szervezettel konkrét ügyben hozott döntés vagy konkrét ügyet érintő vélemény megfogalmazásával. Nem fejezheti ki a bírósági szervezeten kívüli szervezet vagy személy felé egy adott ügyben véleményét. Nem jogosult egy személyben a Kúria honlapján közzétett egyedi döntés fenntartására vagy eltávolítására döntést hozni és intézkedni. Egy személyben nem szólíthat fel egyetlen bírói tanácsot sem arra, hogy egyéni szakmai véleményének megfelelően igazodjon egy egyedi ügyben egy általa kívánatosnak ítélt ítélkezési gyakorlathoz.  Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy a Kúria SZMSZ-ének rendelkezései sem jogosították fel dr. Wellmann Györgyöt arra, hogy ezen álláspontját ebben a formában kifejtse.

 

Az eset kapcsán megfogalmazódott bennünk két fontos kérdés:

  1. Milyen „jelzés” alapján, milyen jogi alapon történt megkeresésre válaszolhat a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a Bankszövetség tisztségviselői részére?
  2. Amennyiben dr. Wellmann György „megköszöni” és „egyetért” tudomásunk szerint minden polgári peren kívülálló Bankszövetség képviselőinek „jelzésével”, sőt, „teljes mértékben egyetért” azzal, akkor ezek szerint számára bárki bármilyen felek között folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyben megkeresést intézhet dr.Wellmann Györgyhöz, hogy értsen vele egyet és befolyásolja a megkeresés szerinti tartalommal a Kúria ítélkező tanácsait?

 

Ha mindezekre dr. Wellmann Györgynek a jogszabályok és jogi normák fent ismertetett tartalma ellenére joga van, akkor az igazságszolgáltatás tevékenysége olyan tisztességtelen befolyás alá kerül, amely kizárja, hogy bárki ügyét ebben az országban tisztességes keretek között intézzék el. Ha e tettnek nem lesz a közvéleményt és a peres feleket megnyugtató következménye, akkor a jövőben bármilyen típusú ügyben bármilyen, jelentősebb befolyással bíró személy vagy szervezet mindennemű következmények nélkül nyilvánosan ugyanezt megteheti és találhat a legfőbb bírói fórumon befolyással bíró olyan személyt, aki ebbéli képességét kibontakoztathatja.  

 

 

Miután dr. Wellmann György ezen alaptörvényi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva megsértette a hatalommegosztás, a törvény előtti egyenlőség, a részrehajlás nélküli, tisztességes eljáráshoz való jog alapelveit, megteremtette azt a helyzetet, amely miatt élnünk kell az Alaptörvény XXV. cikkében foglaltakkal, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

 

 

  Mindezekre tekintettel javaslatot teszünk T. Köztársasági Elnök úr felé arra, hogy - mint a kinevezési jogkör gyakorlója - dr. Wellmann Györggyel szemben, aki a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, a Kúria tanácselnök bírája, kezdeményezze fegyelmi eljárás lefolytatását a Kúria elnökénél, hogy kiderüljön, Dr. Wellmann György ezen levéllel, s annak tartalmával megsértette-e az  ismertetett normákat, pártatlannak tekinthető-e, méltó-e a bírói hivatás gyakorlására,  felmerülhet-e a  büntetőjogi felelősség kérdése.

 

Mindannyian, akik ilyen jellegű ügyekben vállaltuk el az adósok képviseletét, s évek óta igyekszünk megalapozott javaslatokkal a jogalkotót az átfogó megoldás kialakítása érdekében segíteni,  azokat a jogelveket kívánjuk érvényre juttatni, amit egyetemi tanulmányaink során tanáraink segítségével magunkévá tettünk.

 

Dr. Wellmann György levelében azt írja, „az ítélet sajnálatos módon ellentétes a 6/2013 PJE számú határozat indoklásával.”

 

Ugyanakkor a hivatkozott jogegységi határozat III./2. pontja szerint A jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, hanem csak annak elemzésére, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés 1. pontban ismertetett konstrukciója polgári jogi szempontból érvényes-e. Az egyes szerződések, egyes szerződéstípusok egyedi megvizsgálása, egyedi, illetve többlet tényállási elemek feltárása, értékelése csak a konkrét perekben lehetséges.”

 

Fentiekből megállapítható, hogy Dr. Wellmann György még a 6/2013 PJE rendelkezésit is figyelmen kívül hagyta véleményének megformálásakor, egyedi ügyről mondott véleményt és további egyedi ügyekkel kapcsolatban tett bírói esküjéhez teljességgel méltatlan ígéretet.

 

 

Ma már nem csak az ügy igazságos elbírálása, ügyfeleink jogos érdekeinek képviselete a feladatunk, hanem az ítélkező bírák megvédése is függetlenségük, pártatlanságuk, vállalható tisztességes ítéleteik megőrzése érdekében.

 

Ismét csak Deák Ferenc, a haza bölcse szavait kívánjuk ideidézni, amikor elköszönünk Öntől javaslatunk végén:    

"Mi csak a törvény teljesítését kívánjuk; mert a nem teljesített törvény holt betű, jogfolytonosság nélkül az alkotmány nem él."

 

 

Maradunk tisztelettel és intézkedése iránt reménnyel:

 

dr. Madari Tibor ügyvéd dr. Zoltán Gábor ügyvéd dr. Bihari Krisztina ügyvéd

dr. Várhelyi Tamás ügyvéd dr. Kissgál Éva ügyvéd dr. Ölveczky István ügyvéd, 

 

Az aláírásukban akadályozott, de a javaslatot előterjesztők nevében:

 

dr. Varga-Damm Andrea

 


 
  Kapcsolódó linkek
· Több hír: Belföld
· Több hír: akac


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Belföld:

Apajpusztai Közlemény


  Hír értékelése
Értékelés: 5
Szavazat: 2


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


  Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Az elsõ oldal indítása óta Ön a(z): Site Meter látogató
Ajánlott felbontás: 1024x768 MSIE 6.0
2003-2008 Š SZMM
Weboldallal kapcsolatos
tartalmi észrevételek: ta@szmm.hu
technikai észrevételek: info@szmm.hu
Szabad Magyarországért Mozgalom
MOVEMENT FOR A FREE HUNGARY
1151 Budapest, Fõ út 36.
Tel: 1/306-5863; Üzenet:06 70 600 9741
Internet: www.szmm.hu

            Kérjük, látogassa meg testvér szervezetünket: www.ömp.hu 

Szervezetünk NEM nonprofit szervezet, mivel nem voltunk hajlandók politikamentességi nyilatkozatot tenni, ezért a számunkra küldött adomány az adóalapból nem írható le. Ha ennek ellenére mégis volna, aki támogatna minket, úgy az vegye fel a kapcsolatot szervezetünkkel:


Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.

ilahi youtalkin windows7home replies