CímlapBelépés/Reg.KilépésÉszrevételekTartalomjegyzékLinkajánlóEmail

Szemétkedjünk
Dátum: 2016. December 09. Friday, 22:36 Szerző: akac

Publicisztika
Sajátságos írást teszek közzé. Olyan témát pedzegetek, amely (a hajléktalanokat kivéve) mindnyájunkat érint. Sokan úgy érzik, hogy a szemétszállító szolgáltatók becsapják (gyakran így is van), s ráadásul most olyan intézkedéseket akarnak életbe léptetni, amely milliókat fog hátrányosan érinteni. Most, hogy a díjbeszedést központosítják, kellene azokat a kérdéseket tisztázni, amelyek vitatottak.


Egy alföldi kistérség problematikájából kiindulva próbálok a magyar lakosság egyharmadát (az ötezres lélekszámot el nem érő településeket) érintő szemétszállítási gondokkal foglalkozni.

A magam részéről polgármesterekhez, képviselőkhöz fordultam, keresve az együttműködés lehetőségét. A „fülek” azonban zárva maradtak. Állítólag azért nem kaphatunk pártfogást, mert az érintettek „elköteleződtek”.

Annak reményében közlöm az anyagot, hátha valamelyik olvasónk, mindnyájunk segítségére tud lenni, talán ismer egy „kitaposott” utat.



 

A nagy buli

 

Mindenütt nagy üzlet a szemétszállítás (kezelés), csak másképpen. Svédország importálja a szemetet, hogy az égetőinek legyen elég munkája, s olcsó hővel lehessen ellátni a szociális intézményeket.

Olaszország egyes régióiban egyenesen a maffia vette kezébe a szemétügyek intézését, olyan jövedelmező üzletnek tartják.

Az Egyesült Királyságban pedig a szemét elszállítása kéthetenként történik.

 

Hazánkban a szemétszállítás bevezetésekor, a leendő szolgáltatók 8 számjegyű összeggel fizették le azokat a potentátokat, akiknek cserébe az volt a feladatuk, hogy szervezzék be a vonzáskörzetükbe tartozó önkormányzatokat a szemétszállításban való részvételre.

Az önkormányzatok által pályázat útján nyert kukás autókkal a szolgáltatók egy része „borított”, amikkel évek múlva, mint saját eszközparkkal jelentek meg. Bevett szokás nálunk még, hogy a szolgáltatók nevet cserélnek, annak érdekében, hogy pár évig adómentességet élvezzenek.

Persze mindezek az állítások nem írásban terjednek.

 

Miről olvashat a cikkben?

-          Ravasz módszer terjed a bevételek növelésére.

-          A díjbeszedéssel kapcsolatos hátrányos változtatások.

-          A szállítandó szemét mennyiségének összefüggése a díjfizetéssel.

-          A szemét mennyisége a településméretek függvényében.

-          A nyaralónak használt ingatlanok szemétkezelése

 

1.  A fizetési elmaradások behajtásának „újszerű” módja

 

Egyes szolgáltatók – feltehetően azért, amíg az állam át nem veszi tőlük a szemétszállítás díjbehajtását, lehet még „kaszálni” – a tavalyi év közepétől sajátságosan kezelik a számlák küldését, illetve az elmaradások behajtását.

A 2012. CLXXXV. Tv. 52 §-a szerint a szolgáltatónak a díjhátralékról 30 nap elteltével értesítést kell küldenie, felszólítva őt a tartozás rendezésére. Erről a szolgáltatóknak bizonyítékkal kell szolgálnia, azaz ajánlott levélben kell az értesítést elküldeni.

Ezzel szemben van szolgáltató, amely ezt elmulasztotta, és ez év nyarától kezdve ügyvédi iroda közreműködésével akarja a tavalyi tartozásokat behajtani.  

 

      Ez az eljárás jogtalan az alábbi indokok miatt:

-          A törvényt a Szolgáltató 2015. június 30-ig be is tartotta, azaz az ügyfelek „hozzászoktak”, hogy felszólítást kapnak az esetleges tartozást illetően, ergo, ha nem kapnak felszólítást, nem tartoznak.

-          Amennyiben a Szolgáltató 30 napot követő kiértesítését követően sem egyenlíti ki a tartozását az Ügyfél, akkor (a fenti törvény értelmében) 45 nap elteltével (újabb figyelmeztetés után) a tartozás adó formájában hajtható be (azaz ilyen esetekben kerülhet sor 10 ezer forint feletti tartozás esetén NAV behajtásra, az alatt egyéb – például ügyvédi irodán keresztül történő – behajtásra).

-          A fentiek szerint a Szolgáltató részéről történő - 30 napot meghaladó - értesítést követően az adótartozás behajtásáról történő értesítésnek 75-90 nap elteltével kellene megérkeznie az ügyfél részére. Jelen esetekben azonban gyakran egy év elteltével érkeztek meg a behajtási eljárás megindításáról szóló értesítők, ami sem a Szolgáltató, sem a nevében eljárni kívánó Behajtótól nem elvárható megoldás.

-          A Szolgáltató nem értesítette az ügyfeleit, hogy 2015. július 1-jét követően a számlaelmaradásokról nem fogja kiértesíti őket, hanem rögtön ügyvédi irodán keresztül kívánja behajtani a kinnlevőségét, jelentős többletkiadást okozva az ügyfeleknek.

-          A Behajtó az értesítéseit nem ajánlott levelekben küldte meg, ami feltehetően olyan ügyféli viselkedést is kiválthat, miszerint a „sima” levél postázását le lehet tagadni.

 

Az idevonatkozó törvények be nem tartása úgy a Szolgáltató, mint a Behajtó részéről az ügyfelek csoportos megtévesztésén alapuló extraprofit törvénytelen beszedésének gyanúját veti fel. (Egyben felmerül annak a valószínűsége is, hogy a befizetésre nem került számlák egy része sem került megküldésre, mégpedig a bírságokkal növelt többletbevétel biztosítása céljából.) Ellenkező esetben a befizetés elmaradását a Szolgáltató a törvényben előírtak szerint jelezte volna, illetőleg ennek elmaradása miatt a Beszedő nem vállalta volna el a megbízatást.

 

A fentiek miatt a Szolgáltatót a törvényi előírások tudatos be nem tartásával, szándékos megtévesztés-, és anyagi károkozás szándékával kellene feljelenteni az érintett önkormányzatoknak.

 

Hasonló esetekben javasolható, hogy az ügyfél banki átutalással egyenlítse ki a tartozását, mert a szolgáltató nem fog sárga csekket adni az adósság befizetésére.

 

 

  1. A szemétszállítási díjbeszedés ütemének 3 hónapra történő felemelésével járó     

            problémák

 

A szemétszállítás díjbeszedését az állam fogja átvenni (ezért nem kapott senki az országban idén tavasztól befizetési csekket). A beszedés központosítása – amint azt már az állam részéről megszokhattuk – szervezési nehézségek miatt még nem sikerült. Még nem tudni, mikor és milyen részletekben fogják a lakosság tartozását behajtani.

Az viszont már köztudott, hogy a díjbeszedést háromhavi bontásban hajtják végre, ami az ország lakosságának jelentős részének gondot fog okozni, ugyanúgy, mint a háromnegyed éves kinnlevőség beszedése.

Gyakran hallani, hogy hazánkban 4 millió szegény ember él. Erről a többhavi részletekben történő díjfizetések meghozatalakor – úgy látszik – a szociálisan érzékeny kormányunk megfeledkezik. Tudomásul kellene venni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben élők, a kisnyugdíjasok, a minimálbéren élők, a közmunkában foglalkoztatottak, valamint a munkanélküliek nem tudnak olyan tartalékot képezni, amiből 3 havi szemétpénzt ki tudnának fizetni. Ilyen esetekben fognak jelentkezni a „hiénák”, azaz a pénzbehajtók, s a tartozások kétszeresét, háromszorosát fogják követelni, s az adósságspirál csak egyre feljebb fog menni.

 

Igaz, a fennálló jogszabályok értelmében a szemétszállítás havi kiegyenlítése is lehetséges, mégpedig kétféle módon:

   1. Csoportos beszedés formájában, átutalással (az érintett lakosok jelentős hányada nem rendelkezik bankszámlával).

    2. A szolgáltató térségének központi kirendeltségnél személyes díjfizetés formájában (ezt bármely munkanapon megteheti az ügyfél, amennyiben havonta erre a célra kivesz egy nap szabadságot).

 

3.   A szemétszállítási részfolyamatok összevetése a díjfizetéssel:

 

A szemétszállítás díjtételével kapcsolatban az 506/B/2001. rendelet AB határozata így szól:

 

„…Az esetenként előforduló, a szerződött mennyiségnél kevesebb szemét    kibocsátása miatt, vagy „üres gyűjtőedény” alapján kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik és költségei merülnek fel.”

 

Tehát akkor is fizetni kell a szemétszállításért, ha nincs mit szállítani, mert a szolgáltató akkor is elmegy az ingatlan előtt. Ezek szerint a fizetendő díjat nem a szemét elszállítása miatt kell leróni, hanem egy ingatlan tulajdonlása miatt, akár egy kapuadót.

 

Vizsgáljuk meg, milyen tételekből tevődik össze a szemétszállítás, mint komplex folyamat:

 

  1. A szállítóeszköz elhalad (s ha kell, megáll) az ingatlan előtt.
  2. A kirakott kukát kiürítik, és továbbmennek.
  3. Az összegyűjtött szemétet elszállítják a szemétlerakóhoz.
  4. A szemetet kiürítik.
  5. A szemétlerakó használatáért fizetnek.

 

Abban az esetben tehát, ha az ügyfélnek adott héten nem-, vagy havonta csak egy-két esetben keletkezik elszállításra méltó mennyiségű szemete, akkor ilyenkor az 5 tételből egy valósul meg, amelynek ráadásul köze sincs a szemétszállításhoz, illetve az elszállított szemét mennyiségéhez. Mint láthatjuk a szemétszállítás összetett tevékenység, mégis a jogszabály szerint teljes összeget kell kifizetni csupán azért, mert a szemétszállító nem tudja – úgymond – kikerülni az ingatlant, de egyébiránt a szemétkezeléssel kapcsolatban semmit nem tesz.

 

Emellett a szolgáltatót – jelen esetben a díjak behajtóját, az államot – egyáltalán nem érdekli, hogy az adott ingatlant hányan lakják. Elvileg egy egyedülálló rokkantnyugdíjasnak pont annyit kell fizetnie, mint egy balatoni vitorlással, s néhány autóval rendelkező családnak.

A szemét nem válogat, - mondhatnánk.

A díjfizetéskor nem vesznek figyelembe szociális szempontokat, igaz legkevésbé azt a tényt, hogy a díjfizető mennyi szemetet „termel”. Így könnyen előfordulhat, hogy egy rokkantnyugdíjas, vagy munkanélküli fizeti meg a tehetős családok szemétszállításának tetemes részét.

 

 

     4.    A szemét összetétele a települések nagyságával összefüggésben

 

A képződött szemét mennyisége és összetétele nagyban függ attól, hogy milyen településen lakik az ügyfél. A települések jellege döntően határozza meg a szemét összetételét, mennyiségét, és a begyűjtési módokat. Ez eltérő a kisebb településeken, a kertvárosi részeken, illetőleg a lakótelepeken.

 

A vidéki (falusi, kisközségi) környezetben a szelektív szemétgyűjtésen kívül mód van az éghető szemét eltüzelésére, a komposztálásra, és az arra alkalmas hulladék jószágokkal való feletetésére.

Itt kívánom megjegyezni, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot a szolgáltató az ügyfelektől ingyen kapja meg, holott azoknak komoly értékük van, amelyet a szolgáltató érvényesíteni is tud.

 

Nézzük a települések adatait!

Magyarországon a települések közel egyharmadában (1023 település) 500 fő alatti a lakosok száma. A 2000 főnél kevesebb lakosú településeken (2361 helység) 1,8 millió ember él. Ezen települések nevezhetők halmozottan hátrányos helyzetűnek. További 506 helységben él szintén 1,8 millió ember, azaz az összlakosság több mint egyharmada él a települések a települések csaknem 90 %-án. Ennek a 3,6 millió lakosnak a nagyobbik hányada sorolható az úgynevezett szegény kategóriába.

Ezeken a helyeken keletkezik a legkevesebb szemét, és a vidéki környezetben laknak a hátrányosabb helyzetben élők.

A 5000 lélekszám alatti településeken 1,1 millió – általában kertes – ingatlan van. Esetükben a szemétgyűjtésre 1,1 millió kuka helyett elegendő lenne 35-40 000 konténer.

 

És most nézzük meg, mennyi áruból mennyi szemét keletkezik!

Az egy ingatlanra jutó – elszámolt – szemét mennyisége 6,2 köbméter/év (heti 120 liter). A lakosság által megvásárolt áruból (maximum) 5 % felhasználhatatlan szemét képződik (főként nem elégethető csomagolóanyagok révén). Így a 120 literes kuka megtöltéséhez a háromfős „családnak” heti 2,4 köbméter árut kellene vásárolni.

 

Gyakorlatilag a 2000 fő alatti helységekbe bőven elegendő lenne 3-4 konténer, mert ahol napi 20 liternyi (mintegy 4-5 kilogrammnyi) árut visznek haza a boltból, ott az ebből keletkezett szemét is elvihető (mondjuk a bolthoz közeli) a legközelebbi konténerbe.

 

  1. A nyaralónak használt ingatlanok helyzete

 

Ha egy nyaralótulajdonosnál 30 nap szabadsággal számolunk, és azt feltételezzük, hogy a húsvéti ünnepekkel és szilveszterrel együtt minden ünnepet a nyaralójában tölt el, akkor sem jön ki a másfél hónapnál több tartózkodás az adott ingatlanban. Nyaralás szempontjából említhetnénk még a hétvégéket, de tekintettel arra, hogy a szemétszállítás mindenhol hétköznap történik – a gyakorlatból kiindulva – a nyaralók nem teszik ki a kukát pár liter szeméttel, hanem magukkal viszik-, és az állandó lakhelyükön dobják azt ki.

2015-ig a nyaralóknak minősíthető ingatlanoknál a szemétszállításért háromszor annyi időt számítottak fel (3 hónap), mint a tényleges. Ezt emelték fel 2015-ben fél évre.

 

Ne felejtsük el, hogy a pihenésre, kikapcsolódásra szánt ingatlanok (összefoglaló néven: nyaralók) esetében a tulajdonosok az állandó lakhelyükön teljes évet fizetnek a szemétszállításért. Ezen felül kell még félévet fizetniük. Esetükben nem egy szolgáltatás megfizetéséről beszélhetünk, hanem legalizált lopásról.

 

Összességében leszögezhetjük, hogy a szemétszállítás költségeinek semmi köze nincs az elszállított szemét mennyiségéhez, azaz magához a szolgáltatáshoz. Ugyanannyit kell fizetni heti 120 liter szemét elszállításáért, mint egy ki nem tett kukáért. Azoknál az ingatlanoknál, ahol egy lakos él (és még nem múlt el 70 éves), ugyanannyit kell fizetni a szolgáltatónak, mint ahol 4 (vagy több) lakos után képződik a szemét.

 

Megállapíthatjuk tehát, hogy nem a szemétszállító cégek vannak a lakosság szolgálatában, hanem a lakosságnak kell eltartani a szemétszállítás néven bejelentett vállalkozásokat.

 

 

Dr. Vinczeffy Zsolt


 
  Kapcsolódó linkek
· Több hír: Publicisztika
· Több hír: akac


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Publicisztika:

Ludanyi Horváth Attila: ÉBRESZTŐ, ÉLETREVALÓK!


  Hír értékelése
Értékelés: 5
Szavazat: 6


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


  Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Az elsõ oldal indítása óta Ön a(z): Site Meter látogató
Ajánlott felbontás: 1024x768 MSIE 6.0
2003-2008 Š SZMM
Weboldallal kapcsolatos
tartalmi észrevételek: ta@szmm.hu
technikai észrevételek: info@szmm.hu
Szabad Magyarországért Mozgalom
MOVEMENT FOR A FREE HUNGARY
1151 Budapest, Fõ út 36.
Tel: 1/306-5863; Üzenet:06 70 600 9741
Internet: www.szmm.hu

            Kérjük, látogassa meg testvér szervezetünket: www.ömp.hu 

Szervezetünk NEM nonprofit szervezet, mivel nem voltunk hajlandók politikamentességi nyilatkozatot tenni, ezért a számunkra küldött adomány az adóalapból nem írható le. Ha ennek ellenére mégis volna, aki támogatna minket, úgy az vegye fel a kapcsolatot szervezetünkkel:


Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.

ilahi youtalkin windows7home replies