CímlapBelépés/Reg.KilépésÉszrevételekTartalomjegyzékLinkajánlóEmail

Magyarok VIII. Világkongresszusa Záró-nyilatkozatának - részlete.
Dátum: 2016. December 11. Sunday, 11:25 Szerző: akac

Tények és dokumentumok A Magyarok VIII. Világkongresszusa elfogadta a magyar nemzet új meghatározását. A magyar nemzet jövőjét megalapozni hivatott dokumentumot a Záró-konferencia tartózkodás nélkül, egyetlen ellenszavazattal fogadta el. Ezzel egyéves munka zárult le, amelynek a Magyarok VIII. Világkongresszusa Jövő a Szent Korona jegyében című, háromnapos nemzetstratégiai konferenciája a záró-mozzanata volt. E konferencia 35 idevágó dolgozatát építően gazdagította a világkongresszus további 9 szakmai konferenciája keretében elhangzott, közel 90 előadás. Alább és csatoltan közzétesszük A magyar nemzet című dokumentumot, amely a Magyarok VIII. Világkongresszusa Záró-nyilatkozatának szerves része.


Az egy évvel korábban kezdődő munkához, amely elvezetett a magyar nemzet új meghatározásának elfogadásához, az alapszöveget Bottyán Zoltán, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Térségének alelnöke dolgozta ki. A tervezetet a nemzetstratégiai konferencia elnöksége – Dr. Drábik János, Borsos Géza, Bottyán Zoltán, Patrubány Miklós – bővítette, majd a világkongresszusi küldöttek egész napos vitája, valamint az előadók zártkörű vitája véglegesítette. A végső szöveg kialakításába két hivatásos szerkesztő – Zsigmond Emese és Pápai Szabó György – is bekapcsolódott.

Az egyetemes magyar népet képviselni hivatott Magyarok VIII. Világkongresszusa által elfogadott új nemzet-meghatározást magukénak vallják, úgy tekintenek rá, hogy a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében tartott előadásukkal annak alakítóivá váltak, és ezen álláspontjukat a nyilvánosság előtt is fenntartják  – többek között – az alábbi személyiségek:

Dr. Aradi Éva egyetemi docens, Dr. Bajnok István, Bakk István, Dr. Balogh Sándor professzor emeritus, Bálint Béla iskolaigazgató, Dr. Bene Gábor jogász, Dr. Bogár László, Dr. Boór Ferenc tud. kutató, Botos László, a Magyarságtudományi Intézet elnöke, Dr. Cser Ferenc, az MTA doktora, Dr. Czeglédi Katalin kutató, Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők Szövetségének elnöke, Dr. Dávid Tamás természetgyógyász, rákkutató, Dr. Dömsödi János egyetemi docens, Farkas József történész, a történettudományok kandidátusa, Fetzer János matematika tanár, Fuksz Sándor, az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának koordinátora, Gazda József író, publicista, Dr. Gazdag László közgazdász, egyetemi docens, Dr. Grandpierre Atilla tud. kutató, Gyetvay György Gergely történész, Kiss Endre József, a sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója, Ft. Kozma Imre apostoli protonotárius, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Dr. Kőrösi Mária egyetemi docens, Dr. Léh Tibor ügyvéd, Lévai László, Dr. Mandics György matematikus, művelődéstörténész, Prof. Dr. Nagy Bálint ny. egyetemi tanár, Dr. Pusztaszeri László történész, író, Rácz Sándor, az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc élő hőse, Szeremley Béla, a Hangya elnöke, Prof. Dr. Tanka Endre, az MTA doktora, tantárgyfelelős, ny. egyetemi tanár, v. Tokay Rozália fafaragó művész, Varga István közgazdász, Dr. Varga Tibor jogász, Prof. Dr. Váralljai Csocsány Jenő ny. egyetemi tanár.

A magyar nemzet

A magyar nemzet új meghatározása,

avagy a nemzet új magyar meghatározása

Elfogadta a Magyarok VIII. Világkongresszusának

Záró-konferenciája, 2012. augusztus 20-án, Budapesten

I.

Fogalmak

 1.1.            A nép történelmi sorsközösségben születő és kibontakozó sajátos világ- és létértelmező szellemi és értékközösség. Ezen etnikai alapú közösség létrejöttének legfőbb feltétele és biztosítéka az anyanyelv és a terület kapcsolatteremtő közössége, a bevett szokások otthon(osság)teremtő rendje.

1.2.            Nemzet az az 1.1. szerinti nép, amely fejlődése során eljut önrendelkezési igényének megfogalmazásáig és kinyilatkoztatásáig.

1.3.            Az állam a nemzet (nemzetek) által létrehozott jogi és politikai intézményrendszer, amely annak (azoknak) létérdekeit      képviseli, és ezen létérdekeknek akár kényszerrel is érvényt szerez.

1.4.            Nemzeti közösségek azok a népek vagy néprészek, amelyek nem természetes úton, a történelmi együttélés során, hanem katonai vagy politikai erőszak hatására kerültek (ideiglenesen) valamely állam fennhatósága alá.

1.5.            A népcsoport (etnikai csoport) az államalkotó nemzettel, ennek államterületén történelmi sorsközösségben élő más nyelvi és értékközösséghez (is) tartozó néprész.

1.6.            Nemzeti kisebbség a valamely állam területére saját elhatározásából frissen betelepedett népcsoport (etnikai csoport), amely elfogadja az állam rendjét, és ennek fejében az egyetemes emberi jogokon túl kisebbségi jogokat élvez.

1.7.            A nemzetiség fogalmát az elmúlt évtizedekben különböző államokban, mind a nemzeti közösség, mind a népcsoport, mind a nemzeti kisebbség fogalmának jelölésére használták. E jelentés-átfedés zavaró volta miatt jelen előterjesztésben e fogalmat nem használjuk, és használatát nem ajánljuk. 

II. 

A magyar nép, a magyar nemzet, a Szent Korona országa 

2.1. A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát.

A magyar nép ősnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán az utolsó ezerszáz esztendőre tekint vissza, ám amelynek műveltségteremtő és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen: Európában[1], Ázsiában[2], Afrikában[3], Észak-[4] és Dél-Amerikában[5].

            A magyar nép olyan történelmi gyökerekkel rendelkező közösség, amelynek tagjai azonos módon viszonyulnak teremtő, mindenható Istenükhöz és természeti környezetükhöz[6]

Miután a magyar nép európai ősiségét kétségbevonhatatlanul bizonyították a legfejlettebb tudományos módszerek[7] és [8], és miután békés, mindenkor alkotó (teremtő) életvitelének valamint ősi nyelvének nyomai megőrződtek a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig[9], Mezopotámiától a Nílus partjáig[10], nem kétséges, hogy a nemzetközi tudományos és a politikai közösségnek előbb-utóbb el kell ismernie a magyarokat „mint a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjának megalapítóit”.[11] 

2.2.  A magyar nép legnagyobb értéke, tudatának, lelkének kifejezője, alakítója a magyar nyelv, amelyről a több mint száz nyelvet beszélő Sir John Bowring (1792-1872), angol nyelvész és diplomata ekképp fogalmazott:

„A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája, a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek.”[12]

A magyar nyelvet gyökrendszere és ragozó természete különleges tömörséggel és időbeni állandósággal vértezi fel, aminek következtében a XIII. századi magyar nyelvemlékek oly kevéssé különböznek a mai magyar szövegektől.

A világot egységben látó logikája, amely az általánostól a sajátos felé, az összetettől a részletek felé mutat, mélyen beépül e nyelvet beszélők életébe, lelkiségük részévé válik, és alapvetően összefüggésbe hozható a magyarság békés természetével, igazságközpontú életszemléletével, egyszóval a magyar néplélekkel.

            A magyar nyelv fogalmi ereje kimagasló tudományos eredmények, képi ereje pedig páratlan művészi értékek forrása. 

2.3.  A magyar nép zenéje a pentaton hangzású dallamvilágra épül. Több mint 200.000 lejegyzett dalból álló népdalkincse ékes bizonyítéka ősiségének és jelzi a többi pentaton dallamkincset őrző néppel való rokonságát is. 

2.4. A szkíták hitvilágában gyökerező egyistenhit egy szakrális királyság hitvilága. A világi és a szakrális hierarchia szükségszerűen egybeesett. A szakrális király táltoskirály volt[13].

 

2.5. A magyar nép alkotta közösségek legalapvetőbb értékei az igazság, a tisztesség és a méltányosság, amelyek akkor érvényesülnek, ha áthatja e közösségeket a szolidaritás, a szeretet és az életigenlés. E nélkül a magyar közösségek gyarapodása nem képzelhető el.[14] 

2.6. A magyar nép az adott szó megmásíthatatlanságára építette emberi kapcsolatait, amelyeket sorsfordító pillanatokban vérszerződéssel pecsételtek meg.

A magyar nép büszkén őrzi a szkíta-hun-avar-magyar[15] ősiség legfényesebb alakjának, Atillának emlékét.

Népünk erényei mindenkor megtalálhatók az általa megteremtett államok berendezkedésében, amelyek közül a legutolsó a honvisszaszerző Árpád nagyfejedelem által Ópusztaszeren megszervezett, Kárpát-medencei magyar állam, amelyet Szent István király a kereszténység jegyében mindörökre felajánlott a Szűzanyának, a magyarok Boldogasszonyának[16]

2.7. A magyar társadalomban – régészeti adatokkal alátámaszthatóan – ősidőktől fogva érvényesült a mellérendelő szemlélet, és most a keményen alárendelő környezetben is konokul ez a szemlélet uralja a magyar gondolkodást. A mellérendelő szemlélet kimutatható a magyar nyelvben, a magyar népmesékben, az ősi magyar törvénykezésben[17]

2.8. A magyar néppel egymást kiegészítő, mellérendelő viszonyban él az ugyancsak magyar anyanyelvű, határőrző székely nép, amelynek tagjai születésüknél fogva nemességet élveztek[18].    

3.1. A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot megalkotó nép.

3.2. A világszórványban a nemzet tagjaiban, valamint a magyarságtudatot megtartó szervezetek és rendezvények révén él. Válságos történelmi időszakokban a világszórványnak nemzetmentő szerep jut[19]. 

4.1. A magyar állam a Szent Korona közjogi rendje szerint létrehozott és fenntartott igazságalapú joguralmi intézményrendszer, Werbőczy István alábbi meghatározása szerint:          

„Az igazság, jog és jogtudomány pedig különbözik egymástól.

1§  Mert az igazság erény, tudniillik erkölcsi. A jog az erények végrehajtója.  A jogtudomány ennek a

     jognak a tudása.

          2§ Továbbá, az igazság az erények közt a legfőbb jó, a jog középrendű, a jogtudomány a legkisebb.

          3§ Továbbá, az igazság mindenkinek megadja az övét; a jog meg elősegíti; a jogtudomány pedig

                tanítja, hogyan történjék ez.” (Werbőczy: Tripartitum, Előbeszéd, 5. czím) 

4.2. A magyar királyságot, tekintettel alapítóinak ősiségére, egyetlen archiregnumként[20], azaz őskirályságként ismerte el a kor főhatalma, a pápaság, és ugyancsak egyetlenként, egyedi jogállású, a pápasággal mellérendelő viszonyban levő, apostoli királyságként határozta meg.

Ez az az állam, amely immanens fejlődése folytán jutott el a főhatalomnak a Szent Koronára, mint az állam első számú személyiségére, első számú közjogi méltóságára való ruházásáig.

A magyar állam megalkotja és 1222-ben elfogadja a szárazföldi Európa első alkotmányának tekintett Aranybullát. Ennek előzménye a magyar alkotmányosságnak a magyar nemzet által ismert, követett, gyakorolt, vezetőitől megkövetelt öt alapelve: a személy védelme; a joguralom elve; a függetlenség elve; a törvény előtti egyenlőség; az önkormányzat[21]

4.3. A Szent Korona országa az első és mindmáig az egyetlen olyan állam, amely a legmesszemenőbben épít az Isten arcmására teremtett, minden egyes embert megillető emberi méltóságra. A Szent Korona országa történelmileg egyedülálló biztosítékát nyújtja az élet teljességének és szentségének, az emberi méltóságnak, az osztott, ellenőrzött, mellérendelő hatalomgyakorlásnak, a nyelvi sokféleségnek és nyelvközösségi önrendelkezésnek. 

4.4.  A Szent Korona országának tagja minden nép és népcsoport, mely a Szent Korona főhatalma alá helyezi magát, történelmi létével hozzájárul értékrendje formálásához, megszilárdításához, vállalja és megvalósítja a Szent Korona-tagságból fakadó (azzal járó) sorsközösséget, megalkuvás nélkül védelmezi azt minden (külső vagy belső) ellenségével szemben.  

 4.5.  A Szent Korona vendégjogát élvezi minden nép és népcsoport, mely annak főhatalma alá helyezi magát, tudomásul veszi és tiszteletben tartja, ellenségeivel szemben védelembe veszi alkotmányos rendjét. 

4.6.  A Szent Korona országának ellensége az a személy vagy közösség, aki/amely  szándékosan vagy a magyar nemzet törvényes vezetőinek figyelmeztetése ellenére alkotmányos rendjét bomlasztó vagy romboló tevékenységet fejt ki, illetve a Szent Korona ellen cselekszik. 

4.7. A 4.3. és 4.4-ből következően a magyar nemzet nem ismeri el a trianoni és párizsi diktátumok általi jogtipró szétdarabolását.  

5.1. Az államalapító magyar nemzet mellett az évszázadok során számos nép és népcsoport vált a Szent Korona országának tagjává. 

E népek és népcsoportok számára területi autonómiát biztosított, míg a később betelepülő kisebbségeknek egyházi kulturális autonómia keretei között tette lehetővé az anyanyelvű közösségépítést, a többetnikumú városokban az etnikai és vallási megoszlás szerinti arányosított önkormányzati rendszerben pedig a helyi nyelvek és vallásfelekezetek egyenrangú érdekérvényesítését biztosította, és a szubszidiaritás (székiség[22]) elve alapján a helyi közösségek kifejlődését szavatolta[23].

E népek, népcsoportok – Szent István intelmeinek jegyében – szabadon gyarapodhattak, és ugyanakkor színesítették, erősítették illetve erősítik az országot.  

5.2. Napjaink nemzetpolitikai kihívásai miatt, a magyar állam jelenlegi helyzetében két népcsoportról külön is szólnunk kell.

5.2.1. A magyarországi zsidó közösség a 20. században Izraelben államalkotóvá és világhatalmi tényezővé vált zsidó népnek a történelem során Magyarországra, a Szent Korona védelme alatt betelepedett néprésze.  Tagjai zsidó vagy magyar zsidó tudatúak. Fejér Lajos és Tábor Béla ajánlásának megfelelően a magyar zsidóságnak úgy kell megtartania kettős identitását, hogy erősítse az országhoz való kötődését, zsidó magyarrá válását.[24]

5.2.2. A cigány népcsoport a cigány népnek a történelem során Magyarországra, a magyar állam területére a Szent Korona védelme alatt betelepedett néprésze. Tagjai cigány vagy magyar cigány tudatúak. A cigányság kulturális felemelkedése és az ország fenntartásához való hozzájárulásuk jelentős növelése a magyar nemzet megmaradásának egyik halasztást nem tűrő, megoldást sürgető sorskérdése. 

III. 

A nemzet Trianon és Lisszabon után 

6. A magyar nép képviselete és nemzeti egysége 

Mivel az államhatalom a második világháború után a nemzet védelmezőjéből valójában a nemzet árulójává vált, továbbá mivel a globalizációs és uniós erőtérben a magyar államhatalom napjainkban is nemzetközi (államközi) egyezmények alávetettségében működik, elengedhetetlen az erőhatalmi szétdaraboltságban élő magyarság egyetemes képviseleti jogot és legitimitást bíró nemzeti szervezetének hatalmi rendszeren és vetélkedésen kívüli, államilag támogatott működtetése. A két világháború közötti magyar állam erre a célra hozta létre 1929-ben a MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSÁT, ennek 1938-as második tanácskozása pedig állandó ügyvivő testületeként a MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉT. 

7. Az Országgyűlés 

7.1. Szerkezete, különös tekintettel a felsőházra

A kétkamarás országgyűlés értékelvű nemzeti képviselet. 

7.2. Összetétele, különös tekintettel a külhoni magyarok képviseletére

A külhoni magyarok számára az Országgyűlés az állami széttagoltság keretei között a szuverén nemzeti jogok teljessége gyakorlásának, érvényre juttatásának intézménye.

A külhoni magyarok az Országgyűlés mindkét házában képviselettel bírnak.  

8. Az állam felelőssége a nemzet létérdekeinek szavatolásában 

8.1. A személyekkel (a nemzettel, a Szent Korona tagjaival és az államalkotó népekkel és népcsoportokkal) szemben

8.1.1. a magzati élettel szemben

8.1.2. a felnövekvő nemzedékkel szemben                                                                         

8.1.3. a nőkkel és a családokkal szemben

8.1.4. a cselekvőképes emberekkel szemben (többek között munkahely biztosítása számukra)

8.1.5. a földművesekkel szemben

8.1.6. a fogyatékkal élőkkel szemben

8.1.7. az idősekkel szemben (többek között: „az állami nyugdíjnak arányban kell állnia a kitanított utódok számával”[25])

8.1.8. az egészségmegőrzéssel és a gyógyítással kapcsolatban                                           

8.1.9. a tulajdon, a birtokjog és öröklési jog biztosításában

8.1.10. a személyes szabadság védelmében

8.1.11. a törvény előtti egyenlőség biztosításában

8.1.12. a jogok és kötelességek egyensúlyának szavatolásában

8.1.13. a közbiztonság szavatolásában

8.1.14. az állam által okozott, a magánszemélyek által elháríthatatlan károk megtérítésében

8.1.15. Ius resistendi et contradicendi, avagy az ellentmondás és az ellenállás joga

8.1.16. A hon védelme állampolgári kötelesség

8.1.17. Az alkotmányos tudathoz való jog

8.1.18. A nemzet biológiai túlélésének szavatolása

8.1.19. A népek és népcsoportok közösségi jogainak garantálása

 

8.2.  A nemzeti vagyon védelmének biztosításában (Sacra Corona radix omnium possessionum: a stratégiai termelőeszközök végső tulajdonosa csak és kizárólag a közösség, a Szent Korona lehet)

8.2.1. az anyaföld védelme[26]

8.2.2. a víz védelme

8.2.3. az altalaj kincseinek védelme

8.2.4. a hálózatok védelme

8.2.5. az atomenergia fölötti rendelkezés: létesítmények, eszközök, nukleáris anyagok védelme

8.2.6. a nemzeti művelődés, nemzeti örökség (szellemi, anyagi) értékeinek védelme

8.2.7. a hűtlenség elvének kinyilatkoztatása 

8.3. A Nemzeti Bank jogállása; a pénzügyi szuverenitás kérdése

8.3.1. A Nemzeti Bank a magyar nemzet intézménye

8.3.2.  A Nemzeti Bank feladata a nemzet pénzügyi szuverenitásának biztosítása

8.3.3. A Nemzeti Bank alkotmányos működését azzal megbízott állami szerv ellenőrzi

8.3.4. A Nemzeti Bank vezető tisztségviselői kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezhetnek

8.4. A média alkotmányos működésének nemzeti felügyeletét erre a célra létrehozott intézmény látja el

8.5. Az alkotmány és a nemzetközi szerződések viszonya

8.5.1. Nemzetközi szerződés csak a magyar történeti alkotmány alapján köthető

8.5.2. A történeti alkotmánnyal összeegyeztethetetlen szerződések érvénytelenek

8.5.3. A trianoni és a párizsi diktátumok

8.5.3.1. az ENSZ közgyűlése által 1977-ben elfogadott, a népek önrendelkezési jogát

            kimondó Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,

            továbbá a nemzetközi szerződések jogi alapjairól 1969. május 23-án

            Bécsben aláírt Nemzetközi Egyezmény 52. cikkelye értelmében semmisek,          

8.5.3.2. a 8.5.1. szerinti új egyezményekkel módosítandók.

8.5.4. A benesi dekrétumok alapvető emberi jogokat sértenek, semmisek. Az általuk okozott károk a nemzet felé bocsánatkéréssel, a sérelmet szenvedettekkel szemben az 8.1.14. mintájára enyhítendők

8.6. Magyarország uniós és NATO-tagsága (értelemszerűen a lisszaboni szerződés is) a fenti 8.5.1. és 8.5.2. szerint újratárgyalandó.

8.7. Az alkotmány a történelmi sorsközösségben gyökerező összetartozás-tudat alapján szentesíti

8.7.1. a magyarság és a lengyel nemzet történelmi barátságáról szóló közös nyilatkozatot,

8.7.2. a horvát nemzettel történelmi államszövetségben megélt közös múlt jelentőségét

8.8. Az alkotmány kimondja, hogy a magyarság és Magyarország híd, összekötő kapocs Európa és Ázsia között. 

Zárszó 

A magyar nemzet új meghatározásának középpontjában a nemzet által belülről megélten és kívülről elismerten megteremtett értékek állnak. Ezen értékek a történelmi idők során, nemzeti tragédiák árán és életet nyitó győzelmek hozadékából születtek, nemzedékek vérével-verejtékével, építő munkájuk, közjogi harcaik, honvédő áldozatuk gyümölcseként, honvesztő árulások és eltévelyedések ellenére. A magyar nemzet legkiemelkedőbb hozzájárulása az egyetemes emberiség felemelkedéséhez annak az államrendnek a kialakításában testesül meg, amely egyedülálló mértékben helyezi középpontba az ott élő emberek nemére, fajára, nemzetiségére és vallására való különbségtétel nélkül az emberi méltóságot. Ezt az államot eleink a Szent Korona tanra alapozták, és a Szent Korona országának nevezzük.  A magyarság által megteremtett államnak a legfőbb ismérve a földi hatalomnak az égiekkel való összekötése, az emberi esendőségtől való mentesítése, legfőbb értéke az igazságalapú jog folyamatos uralma és legfőbb eszköze a jogfolytonosság. 

Meghatározásunkat abban a meggyőződésben fogalmaztuk meg, hogy történeti alkotmányunkon kívül nincs és nem is lehet életképes magyar nemzet. Ezért történeti alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállítása a legfőbb korparancs, a legelső nemzetstratégiai feladat. A jogfolytonosság helyreállításának pillanatában az ország államformája alapjogilag/de jure apostoli királyság, amelyről bármikor népszavazás tartható. 

„Mégis örök igazság marad, hogy csak egyetlen valóságos alkotmánybiztosíték van: a nemzet ragaszkodása alkotmányához, s önfeláldozó elszántsága annak megvédelmezésére.

Ha ez megvan, ha a nemzet tagjai annyira magukénak tekintik alkotmányukat, hogy annak megvédése érdekében szenvedni, magukat feláldozni készek, akkor az alkotmány biztosítva van. Ha ez az önfeláldozó elszántság hiányzik, ha az én érdeke felette áll az alkotmány sérthetetlenségének, akkor a legszebben megfogalmazott alkotmánybiztosítékok is üresen kongó, tartalom- és érték nélküli hatálytalan papirosgaranciák.” (Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes közjogi iránya? Pécs, 1931. 22-23. oldal

 

Isten óvja a Nemzetet! 

Budapest, 2012. augusztus 20.

                                                                                  A Magyarok VIII. Világkongresszusa 

Elfogadta a Magyarok VIII. Világkongresszusának Záró-konferenciája

A kiadmányt hitelesíti Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke


[1] Magyar Adorján – Az ősműveltség, Budapest, 1995, Magyar Adorján Baráti Kör

2 Dr. Baráth Tibor – A magyar népek őstörténete, vol. I-III, Montreal, 1968, 1973, 1974

3 Dr. Borbola János – Az egyiptomi ősmagyar nyelv, Budapest, 2012, 5-1016 o.

4 Dr. Simon Péter – Aki őelőtte jár, Budapest, 2004, 3. bőv. kiadás, 69-77 o.

5 Patrubány Miklós, in Botos László főszerk. – Magyarságtudományi tanulmányok, HUN-idea Szellemi Hagyományőrző Műhely, Budapest, 2008, 9-12 o.

6 Molnár V. József – A magyar nép lelke és annak nemzetalakító szerepe, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

7 Ornella Semino et. al., Science Magazine, 10 November 2000, 290 (5494), 1155-1159 o.

8 Dr. Nagy Ákos – A vércsoportok jelentősége a magyar őstörténet kutatásában, Sydney, 2006, Ausztráliai-Újzélandi Magyarok XIII. Találkozója

9 Dr. Nagy Sándor – A magyar nép kialakulásának története, Budapest, 2011, Magyarságtudományi Füzetek 16.

10 Dr. Baráth Tibor – Elfelejtett magyar évezredek?, Budapest, 2012, Magyarságtudományi Füzetek 17.

11 Mario Alinei, Message to the VII. Hungarian World Congress, 1 August 2008

12 The Hungarian language goes far back. It developed in a very peculiar manner, and its structure reaches back to times most of the spoken European languages did not even exist. It is a language in which there is a logic and mathematics with the adaptability and malleability of strength and chords. The Englishman should be proud that his language indicates an epic of human history. One can show forth his origin, and alien layers can be distinguished in it, which gathered together during the contacts with different nations. Whereas the Hungarian language is like a rubble stone, consisting of only one piece on which the storm of time left not a scratch. It is not a calendar that adjusts to the changes of ages. This language is the oldest and most glorious monument of national sovereignty and mental independence.

     Die ungarische Sprache führt weit in die Vergangenheit. Sie entwickelte sich auf besondere Art. Ihre Struktur reicht in Zeiten zurück, in denen die meisten europäischen Sprachen überhaupt nicht existierten. Ihre innere Mathematik und Logik verleihen dieser Sprache die Kraft und Elastizität einer gespannten Saite. Die Engländer sollten auf ihre Sprache stolz sein, da in ihr sich die Geschichte der Menschheit erkennen läßt. Man kann auf ihren Ursprung hinweisen, und fremde Schichten die sich durch den Kontakt mit verschiedenen Völkern angesammelt haben, sind desgleichen erkennbar. Die ungarische Sprache hingegen ist wie ein Monolyth, auf dem der Sturm der Zeit keine Spur hinterlassen hat. Sie ist kein Kalender, der sich dem Lauf der Zeit anpaßt. Diese Sprache ist das älteste und herrlichste Denkmal der nationalen Selbständigkeit und der geistlichen Unabhängigkeit.

     La lengua hungara viene de lejos en el tiempo. Se desarrolló en una forma muy peculiar y su estructura viene desde los tiempos en que la mayoría de las lenguas europeas ni siquiera existían. Es una lengua, cuya logica y matematica se adaptan a la maleabilidad y equilibrio de una cuerda musical bien estirada. El hombre inglés debe estar orgulloso de que su lengua marca una epoca de la historia de la humanidad. Su origen demostrable y traslucido hace facil encontrar en él, las diversas influencias extranjeras que se acumularon en los contactos con diferentes naciones y culturas. Mientras que la lengua hungara es como la piedra basal, de una sola pieza y en la que los vientos del tiempo no han dejado ni un rasguńo. No es un almanaque que se adapta a los cambios en las epocas. Esta lengua es el mas antiguo y glorioso monumento a la soberanía nacional y a la independencia mental.

     La langue hongroise remonte à des temps immémoriaux. Son évolution est des plus singulières et sa structure date de temps où la plupart des langues européennes parlées aujourd’hui n’existaient même pas encore. C’est une langue logique et mathématique avec une force née de sa souplesse et de sa sonorité. Les Anglais peuvent se vanter d’une langue signalant les périodes épiques de l’histoire de l’humanité. On peut remonter à ses origines, déceler les influences venues d’ailleurs, lors des contacts avec d’autres peuples, alors que la langue hongroise est une pierre d’une seule substance, un monolithe sans la moindre griffure laissée par les orages de l’histoire. Elle n’est pas un récitatif évocateur des changements des temps. Cette langue est le plus ancien et le plus glorieux monument d’une souveraineté nationale et independance d’esprit.

13 Kocsis István – Hozzászólás az új magyar nemzetfogalomhoz, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

14 MVSZ Alapszabály

15 Dr. Bakay Kornél – Szkíták és magyarok, hunok és magyarok, avarok és magyarok – Őstörténeti konferencia, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

16 Dr. Balogh Sándor – Hozzászólás és határozati javaslat, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

17 Dr. Cser Ferenc – A mellérendelő emberi viszony szerepe a magyar nemzet történetében, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia

18 Borsos Géza – A székely nép helye a magyar nemzet történetében (testében), Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

19 Csapó Endre – Nemzet a világszórványban, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

20 Prof. Dr. Vass Csaba – Hungária az archiregnum, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest 2012

21 Dr. Zétényi Zsolt – Az ősi alkotmány, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

22 Dr. Boór Ferenc – A székiség vezérelve, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

23 Dr. Hévízi Józsa – Vallási és etnikai közösségek a Szent Korona országában, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

24 Dr. Drábik János – Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Mitől vagyunk magyar nemzet?, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Budapest, 2012

25 Prof. Dr. Váralljai Csocsány Jenő, az oxfordi egyetem ny. tanára – A népszaporulat a nemzeti lét elsődleges feltétele, Magyarok VIII. Világkongresszusa,       Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

26 Prof. Dr. Tanka Endre – A föld szerepe a nemzet életében, Magyarok VIII. Világkongresszusa, Nemzetstratégiai konferencia, Budapest, 2012

 

 

Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat

7594/120823

 


 
  Kapcsolódó linkek
· Több hír: Tények és dokumentumok
· Több hír: akac


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Tények és dokumentumok:

Mónus Áron feljelentette hazaárulás és további nyolc b?ntett vádjával Gyurcsányt


  Hír értékelése
Értékelés: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


  Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Az elsõ oldal indítása óta Ön a(z): Site Meter látogató
Ajánlott felbontás: 1024x768 MSIE 6.0
2003-2008 Š SZMM
Weboldallal kapcsolatos
tartalmi észrevételek: ta@szmm.hu
technikai észrevételek: info@szmm.hu
Szabad Magyarországért Mozgalom
MOVEMENT FOR A FREE HUNGARY
1151 Budapest, Fõ út 36.
Tel: 1/306-5863; Üzenet:06 70 600 9741
Internet: www.szmm.hu

            Kérjük, látogassa meg testvér szervezetünket: www.ömp.hu 

Szervezetünk NEM nonprofit szervezet, mivel nem voltunk hajlandók politikamentességi nyilatkozatot tenni, ezért a számunkra küldött adomány az adóalapból nem írható le. Ha ennek ellenére mégis volna, aki támogatna minket, úgy az vegye fel a kapcsolatot szervezetünkkel:


Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.

ilahi youtalkin windows7home replies