CímlapBelépés/Reg.KilépésÉszrevételekTartalomjegyzékLinkajánlóEmail

Nőies férfiak, férfias nők? I. rész – történelem, evolúció és adaptáció
Dátum: 2017. January 08. Sunday, 18:26 Szerző: akac

Interjú

Miért férfiasak a nők és nőiesek a férfiak? Miért borulnak fel a hagyományos szerepek? Talán az androgün állapot felé közelítünk, és egyensúlyba kerül a női és férfi minőség bennünk? Vagy ennek hormonális, evolúciós, történelmi, környezeti okai vannak? A cikksorozatban dr. Agócs Gabriellapszichiáterrel és férfi beszélgetőtársával (B. O.) boncolgatjuk a témát, két szemszögből……




HM: A családállításokon résztvevők nagy részének, főleg a nőknek  párkapcsolati jellegű a problémája, amit meg szeretne oldani. Mit gondolsz erről?

 A.G.: Elgondolkodtató, a mindennapok egyik legnagyobb kihívását jelentő kérdés: hogyan vagyok, mint nő, hogyan működik, avagy nem működik a párkapcsolatom.

Az a fantáziám, hogy mindazok a rémek és szörnyek, amelyek a régi ember fantáziájában a külvilágba vetültek, a ma embere számára a párkapcsolatban, annak örvényléseiben jelennek meg. Régi mondás, hogy minden párkapcsolat tanít. De miért van az, hogy két ember, akik barátként jól megértik egymást, furcsa változáson esnek át, amikor párkapcsolatot kezdenek?  Mi történik, miért történik? Azt érzem, csak úgy válhat teljessé a kép, ha mindkét oldal, férfi is nő is kifejtheti az álláspontját.

H.M.: OK. Akkor kezdjük. Nőies férfiak, férfias nők. Átalakulnak a szerepek. Hogy látjátok Ti ezt a folyamatot? Gyakorlati okai vannak, vagy a rendszer, a minket körülvevő energiák változnak? Milyen sebeket hoznak a nők, és milyeneket a férfiak a közös múltból?

B.O.: Nem semmi kérdés ez, és ha hiszed, ha nem: sokat gondolkodtam ezen!Jó ideje úgy látom, hogy a férfiak elnőiesedése, vagy a nők elférfiasodása olyan kérdés, ami fontos is, nem is.

Azok az ősi gének, amelyek determinálnak egy férfit férfinak, és egy nőt nőnek, azok az ősi gének nem szolgálnak más célt, csak azt: túléld! Másképp kell erre reagálnia egy férfinak és másképp egy nőnek. Ösztön? Sok szavunk van erre, de legyen ez a fő irány: ösztön.  

Mikor kezdődött a férfiak elnőiesedése és a nők férfiasodása?

Szerintem a kommunikáció kezdetén!

Az első szerelmi vallomásnál, ami nem feltétlenül volt beszéd, talán csak egy „más hang”, egy más mozdulat. A férfi dolga elsődlegesen az volt, hogy megtermékenyítsen és védelmezzen. Ezért morfológiailag teljesen különböző jegyeket vett fel, mint a nő. Erőteljesebb izomzat, csontozat, kisebb csípő, szélesebb váll, a mellek átalakulnak, de a mellbimbó megmarad (?), szőrzet fennmarad, markánsabb fej (kicsit beugrik a neandervölgyi genom…).

Ahogy fejlődött a kommunikáció férfi és nő között, úgy nőtt az igény arra is, hogy ne csak a testi erő döntse el egy férfi átörökítési képességét (alfa hím), hanem az is, hogyan tudja elvarázsolni, megszerezni, becserkészni a potenciális nőstényt, hogy végül megtermékenyíthesse.  Az értelmes hímnek fel kellett vennie olyan női tulajdonságokat, ami rá nem jellemző: meg kellett tanulnia például ilyeneket: illat, szépség, külső, ruházat, tisztaság, harmónia, szeretet, lélek…stb. Nem csak beépítenie kellett ezeket a szótárába, de használnia is, ezek nélkül már nem lehetett sikeres férfi, csak egy férfi.

Vélhetően itt indult el a nő is abba az irányba, hogy férfivé váljon, mert érezte, érzékelte, hogy a férfi változik. A nő ekkor húzott magára férfias dolgokat. Nem csak gyereket szült, szoptatott, magokat gyűjtögetett, hanem szerszámokat készített, fegyvert fogott, védelmezett (amazon). Később a törzsi háborúk során családfővé vált, megtartóvá, uralkodóvá, mert a férfiak zöme elveszett egy-egy csatában, háborúban. Neki kellett a géneket, az útmutatásokat, ősi tanokat továbbvinni, neki kellett immár erősnek lenni. Meg kellett tanulnia, nem csak erősnek lenni, de intrikusnak is. Biztosítania kellett nem csak a saját létét, hanem családjáét, törzséét, népéét, és ezt sokszor úgy oldhatta meg, ha „ágyas” lett, „szerető”, de nem hitves. Ő csak a magot fogadta be, de az igazi cél a belső genom óvása, önmaga reprodukciója.

Ezt a fura kettősséget örökítik tovább, és tovább, és kezd el örvényleni, keveredni a férfi a nőben, nőben a férfi. Ez pedig nem más, mint a világegyetem alaptörvénye: az entrópia. A szükséges energiaminimumra való törekvés. Nézőpont kérdése, hogy a  ki a meleg, ki a hideg, a lényeg a kiegyenlítődés. Ez alól a szabály alól az élőlények sem kivételek.  

A.G.: Az anyaközpontú társadalmak megszűntével a legtöbb vallási és társadalmi berendezkedés a nők elnyomásával, a nők tulajdonként való megjelenítésével, a női szexualitás, csáberő megbélyegzésével, bűnösként való megjelölésével óriási sebeket okozott a kollektív női tudatban.

Ma is aktívak azok a rendszerek, amelyek rítusaiban jelentős szerepe van a nők megcsonkításának fizikai, anyagi és egzisztenciális szinteken is.  Hellinger szerint a fejlettebb társadalmakban most óriási változások zajlanak: a női archetípusban fölhalmozott fájdalom és agresszió hatására egy kiegyenlítési folyamat lépett működésbe.

Bár még ma is elhangzanak a nők háttérbe szorítottságáról szóló gondolatok, valójában a női dominancia az élet sok területén megjelent, kasztrálva, olykor degradálva a férfi minőséget.

 Az elnőiesedett oktatásban a férfi tulajdonságok: a harc, a küzdelem nem kap megfelelő teret, kasztrálttá válik.  Csak nézzük meg, mi történik, ha a kis iskolás fiúk hierarchia harca verekedésbe torkollik: az energia kanalizálása helyett annak elfojtását tűzik ki célul a többnyire női pedagógusok. Csoda-e, ha a felnőttség küszöbét elérve hiába várjuk a fiatal férfitől a védelem, a megküzdés, a harc képességeit?

A munkahelyek jó részén a napi rendszeres, ugyanolyan erőfeszítést igénylő elvárások jellemzőek, amely női mintázat, szemben a férfi jellegű nagy erőbedobással, hosszabb ideig élvezhető nyereséggel járó, férfias típusú mintázattal. (Lásd.: gyűjtögetés/vadászat).

Mi történik a hierarchiában háttérbe szorított férfiakkal. Haragszanak a nőkre. Emellett túlkompenzálás képen, bizonyos területeken –tárgyak birtoklása, hobbik, káros szerhasználat- destruktív, az életcélokat nem szolgáló viselkedési minták jelennek meg. Csatlakoznék még az előző gondolatodhoz. A háborúban odaveszett vagy testileg / lelkileg megnyomorított családfők. Nem menjünk messzire az időben. A II. világháború óriási veszteségei, igazságtalanságai egész Európában mély lenyomatot hagytak. A csatákban odaveszett, még fájdalmasabb esetben eltűnt, avagy a politikai csatározásokban elhurcolt, majd gyakran odavesző vagy testi-lelki roncsként haza térő férfiak helye égő hiányként maradt az otthoniakkal. Legtöbbször a legidősebb fiú volt kénytelen odaállni az anya mellé a túlélés érdekében. Az anya mellé állt fiú már nem tudott a felesége mellé is állni, hisz a tudattalan elköteleződést nem tudta visszavonni, így –mint amikor félregombolunk egy kabátot- 3-4 generáció óta a férfiak egy része kötésben van az édesanyja felé, és nem tud megérkezni a saját generációjához. Ennek traumatizáló hatása van a ma élőkre: a hűségre, a felelősségvállalásra való képtelenség, a párkapcsolat „használói szintre” történő degradálása megkeményítette a nőket. „Lássuk Uramisten, mire megyünk ketten” – sóhajtanak a gyermekek felnevelésének gondjával magukra maradt, álmaikban csalódott nők. Olykor már nem is tesznek kísérletet az érzelmeken alapuló kapcsolatra: ők maguk is –integrálva a férfiaktól látott mintát- „fogyasztókká” válnak. Ez a minta önmagától nem tud oldódni, csak tudatos munka árán. Épp ezért elkeserítő, hogy a férfiak milyen kis arányban képviseltetik magukat az önismerettel foglalkozó kurzusokon vagy éppen a családállításokon. Feltehetően még ez is a tudattalanul vállalt „hűség és önfeláldozás” része. 

B.O.: Önismeret, családállítás? Egy férfinak, a „lelketlennek”, akinek az ERŐ, a hím dominancia jutott, nem frusztráló-e ebben részt venni? Nem olyan morzsa-e, amit le akar seperni magáról? Nem olyan bélyeggé válik-e számára, ami ciki? A ma férfijának szerintem mindenképp. Annak nem, akit már kasztrált a társadalom, és annak sem, aki átesett egyfajta meditációs spirálon.  Amit állítasz, annak egy nagy buktatója van: ha a férfinép elvesztése ekkora erővel hatna a társadalom későbbi szakaszában élőkre, nos…már ki kellett volna halnunk, vagy a férfinak és nőnek teljesen nemet kellett volna cserélnie. Esetleg már meg is történt ez? Mint a föld mágnesen pólusai? Hiszen volt a földön több tömeges kihalás, amikor a női, vagy a férfi lélek akár teljesen meg is semmisülhetett? Amikor elveszett a minta, az ősi minta, és újat kellett építeni? A távolban, amikor az egyedszám nem milliárdokban volt mérhető, egy-egy vesztett csatából nem jött haza egyetlen férfi sem. Az utódokra, akik otthon várták szeretteiket reszketve, ez a változás, az adaptáció kényszerét hozta.  Benyomtak egy gombot. És változunk….változol. Te is…én is…mindenki…! Hogy ez mára irányított folyamattá vált, amivel az egyensúlyt fent lehet tartani? Erről a folytatásban……

 

Forrás: http://homeomami.blog.hu/ 


 
  Kapcsolódó linkek
· Több hír: Interjú
· Több hír: akac


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Interjú:

Cserpes: ''Nem hagyom tovább mérgezni az országot!''


  Hír értékelése
Értékelés: 5
Szavazat: 1


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


  Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Az elsõ oldal indítása óta Ön a(z): Site Meter látogató
Ajánlott felbontás: 1024x768 MSIE 6.0
2003-2008 Š SZMM
Weboldallal kapcsolatos
tartalmi észrevételek: ta@szmm.hu
technikai észrevételek: info@szmm.hu
Szabad Magyarországért Mozgalom
MOVEMENT FOR A FREE HUNGARY
1151 Budapest, Fõ út 36.
Tel: 1/306-5863; Üzenet:06 70 600 9741
Internet: www.szmm.hu

            Kérjük, látogassa meg testvér szervezetünket: www.ömp.hu 

Szervezetünk NEM nonprofit szervezet, mivel nem voltunk hajlandók politikamentességi nyilatkozatot tenni, ezért a számunkra küldött adomány az adóalapból nem írható le. Ha ennek ellenére mégis volna, aki támogatna minket, úgy az vegye fel a kapcsolatot szervezetünkkel:


Ez a weboldal a PHP-Nuke Web portál rendszer segítségével jött létre, mely a GNU/GPl licensze alatt áll.

ilahi youtalkin windows7home replies