Érlelődik bennem egy kérdés, ami úgy tűnik egész Európa szerte senkiben nem fogalmazódott meg az eltelt 40 napban. Igaz, nekem is csak most esett le a tantusz (az unokáinknak fogalma sincs, hogy mi az a tantusz), s ezek szerint Európa legfrissebb gondolkodója vagyok.
A kérdésem, az elhíresült kölni szilveszterhez köthető. Állítólag több ország, több városában is előfordultak hasonló atrocitások, de maradjunk csak az emblematikus, névadó Köln-nél.
Itt, egy központi helyen, a főpályaudvar előtti nagy téren gyűltek össze óév búcsúztatásra, és újév köszöntésre hozzávetőlegesen 500-an, maximum ezren.. Az egybegyűltek konfettivel, trombitával, pezsgővel (meg még mit tudom még mivel) voltak felszerelve, amikor is hirtelen, a semmiből több száz fős, menekültnek nevezett kéjsóvár iszlamista barbár horda támadta le őket.., … a … kiket is?
Kik is voltak a téren? Egy nőegylet? Nem volt náluk telefon sem, amivel szelfizni akartak volna, persze nem iszlamistákat, hanem egymást, illetve magukat. Nem tudtak telefonon segítséget kérni, mi több egyetlen telefonnal készített fénykép sem készült arról a brutális eseményről, ahol nőket raboltak ki, a testnyílásaikba belenyúltak, s állítólag kettőt meg is erőszakoltak? Emellett a jelenlévő (bár) kisszámú rendőri erőknek nem tűnt fel mindez?
Szóval kik is voltak a téren? Meg a többi ország, sok városában kik ünnepeltek a tereken? Nő-egyletek, akiknek sem a helyszínen, sem máshol nem volt elérhető férfi ismerősük? Vagy talán lézengett rajtuk kívül pár helyi bennszülött férfi, férj, apa, udvarló, vőlegény, barát stb., akik viszont az erőszakos cselekmények elkövetésének ideje alatt bánatukban félreálltak trombitálgatni?
Persze, ha így történt tökéletesen érthető lenne a viselkedésük, hiszen nem az ő ridiküljüket, pénzüket, telefonjukat akarták elvenni, a nadrágjukba sem nyúlkált senki, akkor pedig mi a fenének akadékoskodjanak a frissen betelepült idegenekkel?
Hol voltak a szélsőjobbosok, a fasiszták, a PEGIDA tagok (Drezdában alakult menekültellenes szélsőjobbos egyesület), akiknek a létszáma 4 hónap alatt 150 főről 25 ezerre nőtt?
De jó, hogy itthon szilvesztereztem. Ha mondjuk én is a kölni téren lettem volna, feltételezhetően megverettem volna magam a menekültekkel, mert amilyen hülye vagyok, a nők pártjára keltem volna. Persze, ha ez Magyarországon történt volna már másként alakul a helyzet, mert az első pofonok után olyan erősítést kaptam, kaptunk volna, hogy a menekültek fejvesztetten menekültek volna tovább. Itt, falusi viszonylatban is három vadászfegyvert is tudnánk produkálni a gázpisztolyomról, s egyebekről nem is beszélve, s ezek között a favágásra használt eszközöket nem is említeném.
Persze véráldozatra valószínű részünkről is sor kerülne, a fővárosban mondjuk a Keleti pályaudvar előtti téren, de a Hősök terén is “megvédtük” volna magunkat – illetve a nőket, hogy stílszerűen a hősködésnél maradjak.
Lehet, hogy a nyugati gazdag országokban már más a férfi ideál? Ha belegondolok, nem véletlenül várják tárt karokkal (combokkal is?) a serény betelepülőket, akiktől nem csak a nemszeretem munka elvégzését várják el, hanem a népesedési problémák megoldását is. Hát ők valamit félreértettek, s Kölnben a főpályaudvar előtti téren, ez utóbbit kezdték megoldani szilveszterkor.
Lehet, hogy a nyugati gazdag országok férfi lakossága nagyobb aktivitást mutatott volna a punci éhes honfoglalók irányába, ha azok egy Pride fesztiválon jelentek volna meg?
A kérdés változatlanul motoszkál bennem. A nyugati gazdag országokban a nők és a férfiak miért nem együtt szilvesztereznek?
Egy rosszindulatú ismerősöm azt állítja, hogy azok a nők tettek feljelentést, akiket senki nem akart megerőszakolni, s ezért feleslegesen mentek ki a fagyos szilveszter éjszakán a főtérre.
Erről jut eszembe egy történet. Egy női turistacsoportot vad emberevő bennszülöttek ejtettek fogságba. Sorba állították őket, s mindegyiknek felajánlották a választás lehetőségét, miszerint ungabunga, vagy halál. Mindegyik nő az ungabunga mellett döntött, egyet kivéve. Én inkább a halált választom, mondta könnyektől fénylő szemmel. Rendben, hangzott a válasz, de előtte lesz egy kis ungabunga.
Visszatérve Kölnre (és az összes olyan helyre és esetre, amit Köln jelképez) az, hogy mi történt ott, honnan tudjuk? Az a sajtó írta meg, amely megírta, hogy a rendőrség és a sajtó napokig próbálta titkolni a kölni (és egyéb) eseményeket. Hogyan is van? A hazudós azt hazudta, hogy hazudott. Hol itt az igazság?
A sajtó tehát megírta, hogy szemét módon nem írta meg. Az összes érintett országban, és azok városaiban, ahol ilyen történt, hallgatott a sajtó. Megbeszélték, hogy hallgatni fognak? Majd egyszerre elkezdett nyilatkozni mindenki. Ebben is megegyeztek? Elképzelhető.
Egy viszont teljesen kizárt. Az, hogy sehol (legalább egy tucat városról van szó), senki (férj, barát, udvarló, apa, nagyapa) sem próbált védelmezni egyetlen nőt (hozzátartozót) sem. Sehol sem került sor konfliktusra, mert ha ilyenre sor került volna, ahogy a sajtót ismerjük, biztosan lecsapott volna a témára. Az események elleni tiltakozásokkal tele van a sajtó, de egyetlen egy fotó sem szól az állítólagos elkövetések egyikéről sem.
Érdekes ez a menekült téma. A migránsok közül nem sikerült bemutatni, egyetlen egy fizikai sérüléssel rendelkező üldözöttet sem, egyetlen egy imádkozó iszlamistát sem a honfoglaló útjuk során, s a szilveszterkor megalázott nők közül (hitelesen) egyet sem, vagy egy megtört férjet, barátot, apát, nagyapát sem, aki elmondja, milyen tragédia történt a hozzátartozójával.
Mi ez, egy színház, s amit láttatnak velünk, az egy színdarab? Ki a rendező?
Vajon ki tudna bővebb felvilágosítást adni, hogy miért nem történt összetűzés a bennszülött és a bevándorló férfiak között? Igaz, hogy mi emberek nem vagyunk állatok, akik territoriális indíttatásuk által vezérelve egymásnak ugranak, eldöntve a genetikai örökítés kérdését.
De mégis…
- Zs.