Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Az a betelepítésre vonatkozó, népszavazási kérdés, amelyet az Országgyűlés megszavazott, és jóváhagyta az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság is, megítélésünk szerint nem felel meg a népszavazási törvény 2013. évi CCXXXVIII. törvény) 9. § (1) bekezdésének, és az Alaptörvény B) cikk (3. és 4.) bekezdésének, mivel a választópolgárok egyetlen szavazattal lennének kénytelenek dönteni két különálló, szervesen össze nem illő kérdésről.
Fel kell hívnunk a Tisztelt Köztársasági Elnök Úr figyelmét arra, hogy ha a népszavazási kérdés jogilag legálisnak is tekinthető, az még nem jelenti azt, hogy a tartalmát illetően az eljáró szervek nem tévedtek volna.
Mivel a népszavazás időpontját Önnek van joga kitűzni, és még nem tette meg, ezért még lehetőséget látunk a kérdés korrigálására.
Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése felhatalmazza Önt az alábbiakra: „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.”
Megítélésünk szerint az állam demokratikus működését elsősorban saját törvényei betartása minősíti.
Mint nemzeti elkötelezettségű párt, az Összefogás Magyarországért Párt teljesen egyetért a kormány migránspolitikájával, nevezetesen azzal, hogy az Európai Unió bürokratái se, de mások se telepíthessenek nem-magyar állampolgárokat Magyarországra, ha azt a magyar választópolgárok nem akarják.
A fentiek alapján azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy a népszavazásra feltett kérdést szíveskedjék visszaküldeni az Országgyűlésnek a kérdés egyértelművé tétele érdekében.
Indokolás
A népszavazáshoz egyelőre érvényesített kérdés: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
A feltett kérdés összevontan egyszerre két kérdést tartalmaz.
Az egyik kérdés külön így szólna: „Akarja-e, hogy az Európai Unió előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő, kötelező betelepítését?”
A feltett kérdésbe belefont másik kérdés külön így szólna: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés hozzájáruljon nem magyar állampolgároknak az Európai Unió által előírt kötelező betelepítéséhez?”
Ügydöntő népszavazás megrendezésére csak a külön-külön megfogalmazott, két népszavazási kérdés, és csak a külön-külön válaszadás lehetőségével lenne valóban alkalmas.
Az egyelőre elfogadott, összevont két kérdésre adandó, egyetlen „nem” szavazat „igen”-ként is értelmezhető lenne, abban az értelemben, hogy a választópolgárok egyúttal felhatalmazást adnak az Országgyűlésnek, hogy hozzájárulhasson a kényszerbetelepítéshez. Ez pedig pontosan azt jelentené, hogy a népakarat mintegy jóváhagyásával az Országgyűlés szembeszegülhetne a betelepítést ellenző népakarattal!
Megítélésünk szerint a népszavazásra feltett kérdés a fentiek miatt nem felel meg a 2013. évi CCXXXVIII. törvény) 9. § (1) bekezdésének: „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.”
Mivel az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése („Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.”) alapján ügydöntő népszavazásról van szó, ezért az eredetileg megfogalmazott kérdés sérti az Alaptörvény B) cikk (3. és 4.) bekezdését: (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
Márpedig ez az ügydöntő népszavazás kivételes politikai alkalom a magyar demokrácia rendszerében, az Országgyűlés is így minősítette a megfogalmazott kérdést. Ebben az esetben nemcsak elvárható, hanem meg is kell követelni, hogy a feltett kérdés egyértelmű legyen, azért, hogy a választók akaratát ne lehessen kijátszani, a választás eredményét ne lehessen visszájára fordítani.
Mivel az eredeti, egybevont két kérdésre adott, egyetlen „nem” szavazat a kötelező betelepítést tiltó, választói akaratot fejezné ki, a NEM szavazatok győzelme esetén a többségi népakaratot az Országgyűlés esetleg mégis figyelmen kívül hagyhatná, az pedig sértené a népfelség elvét.
Ennek elkerülése céljából van szükség a népszavazásra feltett kérdés egyértelművé tételére!
Budapest, 2016. július 3.
Tisztelettel:
Takács András,
az Összefogás Magyarországért Párt elnöke
Megjegyzés:
E-mailen és postai úton is elküldve.