Összefogás Magyarországért Párt Alapszabálya

 

Összefogás Magyarországért Párt

ALAPSZABÁLYA

 

 

A párt jelvénye színesben:

 

 

 

A párt jelvénye fekete-fehér változatban:

 

 

 

Alapinformációk:

 

• A Pest Megyei Bíróság a Társaság a Természet-jog alapú Gazdaságoktatásért Egyesületet 2001. július 16. napján TE 3125 számon nyilvántartásba vette, majd az Egyesület a 2003. március 27-i közgyűlési határozat alapján átalakult Magyarországért Párttá, ami a Bíróság a 4.Pk.60.179/2001/11. számú, 2003. október 22-én kelt végzése alapján 2003. november 8-val jogerőre emelkedett.
• A Pest Megyei Bíróság a 2011. július 20-én kelt, 60.179/25. számú végzésében a Magyarországért Pártot törölte a pártok (TP 3125) közül és a társadalmi szervezetek közé (TE-3125) jegyezte be, névváltoztatás nélkül.
• Az Összefogás Magyarországért Párt a 2013. december 8-án megtartott közgyűlésén úgy határozott, hogy ismét pártpolitikai tevékenységet kíván folytatni, illetve nevét az „összefogás” szóval kiegészíti, továbbá a évi CLXXXI. törvény értelmében módosította alapszabályát.

 

I. Fejezet

 

1.§   A párt céljai

• A természetjoggal összhangban álló társadalom kialakítása, gazdasági alternatívák keresése, annak előmozdítása, hogy a közéletben az ilyen jellegű gazdaságtani és politikai ismeretek is helyet kapjanak.

• Az emberek közötti harmóniának kedvező politikai szemlélet, az alkotmányos evidenciák és értékek, valamint a társadalom és a természet közötti harmóniának (a környezetvédelemnek) kedvező közéleti szemlélet kialakítása és terjesztése, mindezen célok társadalmi és politikai képviselete.

• Kapcsolatteremtés az Összefogás Magyarországért Párt szellemiségéhez közelálló hazai és nemzetközi szervezetekkel.

• Az Összefogás Magyarországért Párt keresztényszocialista, értékkonzervatív, nemzeti szellemű párt. Politikai tevékenységét az evangéliumi szeretet-tanítás szellemében kívánja végezni. A munkajövedelemből élők érdekeit képviseli. Értékrendjét a természetjogra alapozott társadalmi, gazdasági és szociális elvek alkotják.

• A párt tevékenységi területei:

A Párt céljai érdekében a következő tevékenységi területeken működik:

1. természetjog-alapú társadalompolitikai, gazdasági és társadalmi folyamatok elindítása, annak képviselete;
2. természetjog-alapú társadalom- és gazdaságelméleti művek összegyűjtése és kritikai feldolgozása;
3. a párt céljainak megfelelő közösség, csoportok megszervezése;
4. előadások, szemináriumok, viták szervezése, közlemények, média-műsorok közreadása;
5. a forgalomban lévő (újonnan megjelenő) társadalmi és gazdasági ismereteket tárgyaló tananyagok (segédkönyvek) természetjogi alapon való bírálata;
6. a természetjog szellemében fogant tananyagok megírásának, és elterjesztésének elősegítése; ilyen tárgyú írásművek kiadása és terjesztése;
7. céljainak és javaslatainak képviselete a különböző társadalmi és politikai fórumokon.

• Az Összefogás Magyarországért Párt magára nézve kötelezően elfogadja és betartja Magyarország Alaptörvényének rendelkezéseit, alkotmányos jogrendjét.

• Az Összefogás Magyarországért Párt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló (1989. évi XXXIII.) törvényt magára nézve kötelezőnek ismeri el.

• Az Összefogás Magyarországért Párt tagjai, a közgyűlés résztvevői, a csatolt jelenléti ív szerint, a módosított Alapszabályt elfogadták, és meghatározták a társadalmi szervezet működésének feltételeit.

 

2.§               A párt adatai

 

• A párt neve: ÖSSZEFOGÁS Magyarországért Párt

• A párt rövidített neve: Magyarországért Párt

• A párt betűneve: ÖMP

• A párt idegen nyelvű elnevezése: Alliance for Hungary Party

• Országos székhelye: Magyarország H – 1151 Budapest Fő út 36.

• A pártot az elnök képviseli.

• A szervezet alapításának ideje: július 16.

• A párt alapításának ideje: március 27.

• A párt pecsétje: körpecsét, középen a párt jelvénye (logója).

• A párt jelvénye: a rajza „istenfás rózsa” minta, honfoglalás kori sírlelet alapján, amely Huszka József „A magyar turáni ornamentika története” című könyvének 200/4. ábráján látható. A rózsa (arany) körszegélyében az Összefogás Magyarországért Párt és alul a ÖMP felirat szerepel. ­

Az istenfás rózsa a teremtő és tökéletesítő isteni erő szimbóluma, a stilizált (piros) polip(szív)-forma egyesül a túlvilágot és a halhatatlanságot jelképező (piros, arany-kitöltésű) papirusz indával, a tökéletes harmóniát sugárzó, kerek(rózsa)-forma elrendezésben. A rózsa-alak közepén jelképes kő-oltáron áll az „egy az Isten” jelentésű kettős kereszt, két oldalán ősi jeleink: a nap és a hold.) Eltérés az eredeti grafikától az, hogy a négyosztatú rózsa közepén helyeztük el a jelképes kőoltáron álló – „egy az Isten” jelentésű – kettős keresztet, melynek két oldalán a Nap és a Hold látható.”

• A párt: önálló jogi személy, képviseletében a mindenkori elnök jár el. A párt olyan, Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célokra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét.

• A párt működési területe: Magyarország

• A párt adószáma: 18514498-142

 

II. FEJEZET

3.§   Tagsági viszony

• A pártnak csak természetes személy lehet tagja. A párt teljes jogú tagja és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki indulhat Magyarországon az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. Aki a párt célkitűzéseit magáénak vallja, továbbá, aki a jelen alapszabályban, valamint az annak alapján megfogalmazott szabályzatokban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek elfogadja.

• A párt teljes jogú tagjai egyenlő jogúak.

• A pártnak lehetnek pártoló tagjai, akik segíthetik, támogathatják a párt munkáját, de a párt döntéseiben nem vehetnek részt, szavazati joggal nem rendelkeznek. Pártoló tag csak természetes személy lehet.

 

4.§   Belépés a pártba

• A pártba való belépés szándéka a 3. § (1) bekezdésében írottakat magába foglaló, írásbeli nyilatkozat megadásával a párt Országos Elnökségének jóváhagyásával jön létre.

• A belépési nyilatkozatot, a leadását követő 30. napon belül az Elnökség többséggel hozott határozat alapján bírálja el. Az Elnökség a döntéséről a döntést követő 15 napon belül, írásban köteles értesíteni a tagsági felvételt kezdeményezőt.

• A belépési nyilatkozatot az előzetes elbírálása érdekében az elnökség az Etikai és Ellenőrző Bizottság részére véleményezés céljából továbbíthatja.

• A felvételét kérő személynek nyilatkoznia kell a párttagságának jellegéről, hogy teljes jogú vagy pártoló tag kíván lenni.

• A teljes jogú párttagságot kérelmezőt a párt elnöksége első lépésben pártoló tagi minőségben is felveheti a pártba, a kérelmező beleegyezésével, de legkésőbb hat hónapon belül mindkét félnek döntenie kell a tagsági viszony jellegéről. Az elnökség a felvételi kérelem végleges elbírálása érdekében a kérelmező személytől politikai önéletrajzot is kérhet.

• Amennyiben a tagfelvételt többségi határozattal visszautasítja az Országos Elnökség, azt fellebbezni a kérelmezőnek nem áll módjában.

 

5. § A teljes jogú tagok kötelezettségei

• A tagok kötelesek a párt célkitűzéseit alaposan megismerni.

• A tagok pártfegyelem alatt állnak. Pártbeli tevékenységük során a párt vezetésének utasításait lelkiismeretesen követniük kell.

• A párt bármely szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése érdekében minden tagnak joga van a határozat tudomására jutásától számított, harminc napos jogvesztő határidőben jogorvoslattal élni az Etikai és Ellenőrzőbizottság felé, ha az EEB döntésével nem ért egyet, akkor jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat. A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az Ectv. ( évi CLXXV. törvény) és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy a párttörvény (1989. évi XXXIII. törvény) megsértése esetén indíthat pert. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

• A párttagok a párt kiadásainak fedezéséhez tagdíjjal kötelesek hozzájárulni. Ennek összegét a Közgyűlés határozza meg. A tagdíj beszedéséről a helyi szervezet gondoskodik, vagy annak hiányában azt a Párt egyszámlájára kell átutalni. A tagdíj mértéke minimum 100.-Ft/hó.

• A tagdíjfizetés 3 havi elmaradása esetén a tagsági jogok nem gyakorolhatóak. Ha a tag a felszólítását követő 30 napon belül sem rendezi elmaradását, a helyi szervezet vezetősége, vagy az Elnökség határozatával pártoló taggá kell nyilvánítani.

• A pártoló tag részt vehet a párt munkájában, de nem szavazhat, nem választhat, nem választható.

 

6. § A teljes jogú tagok jogai

• A tagok jogosultak a párt alkotmányos életében részt venni. Különösképpen jogosultak a párt gyűlésein megjelenni, ott felszólalni, és a határozatok meghozatalában közreműködni.

• Párttisztségre, amennyiben a jelen alapszabály rendelkezéseiből más nem következik – a tagok bármelyike megválasztható, illetve testületi döntéssel, tisztséggel megbízható.

1. A párt ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a képviseleti joggal érintett ügycsoportban nincs korlátozva, és a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva,
2. aki magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és itt tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

• A tagok jogosultak a párt jelvényeit viselni.

• A tagok jogaikat a helyi szervezeteken, szakmai tagozatokon, kabineteken keresztül, vagy közvetlenül gyakorolják.

• A helyi szervezet megszűnése esetén, a tag bármely más pártszervezethez átigazolhat.

• A tag saját kérésére szintén átigazolhat bármely más helyi szervezethez a megyei elnökség engedélyével.

• A tagok jogai és kötelezettségei:

1. a tagok joga a társadalmi szervezet munkájában való részvétel;
2. a tagoknak joguk a párt belső szervezetei felé javaslatot tenni, véleményt nyilvánítani;
3. a tagok joga és kötelessége a társadalmi szervezet közgyűlésein való részvétel és szavazás;
4. a tagok joga és kötelessége a döntések meghozatalában az egyenjogúság szellemében való közreműködés;
5. a tagok kötelesek a tagok számára a Közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetni;
6. a tagokat megilleti a jelen Alapszabályban meghatározott tisztségekre való választás és választhatóság joga.

 

6.§ (8)  A párttagság megszűnése

1. a tag halálával,
2. a tag által bejelentett kilépéssel,
3. a párt Országos Elnöksége által jóváhagyott Etikai és Ellenőrző Bizottság kizáró döntése alapján,
4. a társadalmi szervezet megszűnésével,
5. a tag tagsági viszonyának felmondását köteles írásban bejelenteni a párt Országos Elnökségének. Az Elnökség ezt tudomásul veszi, és erről a következő Közgyűlést is tájékoztatja.
6. az Országos Elnökség részéről való kizárásnak akkor van helye, ha a tag a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítésétől tartósan elzárkózik, vagy olyan magatartást tanúsít, amely ellentétes az Alapszabállyal és így a pártcélok megvalósítását veszélyezteti.

 

6.§ (9)  A pártból ki lehet zárni azt a tagot, aki:

3. a párttagság 3. § 1 bekezdés feltételeinek nem felel meg,
4. a párt politikai célkitűzéseivel szembe helyezkedik, vagy azok érvényesítését gátolja,
5. a párt alapszabályát, alapelveit, működési elveit súlyosan megsérti, vagy azokkal ellentétes tevékenységet fejt ki,
6. bűncselekmény elkövetése miatt jogerős büntetőbírósági ítélet hatálya alatt áll,
7. párttaghoz, tisztségviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
8. a testületi zárt ülésen elhangzottakat vagy egyéb párttitkot illetéktelenek tudomására hoz,
9. a párt hitelességét sértő publikációt vagy nyilatkozatot ad közre,
10. mint a párt tisztségviselője a kötelezettségeit súlyosan megszegi,
11. a közösen kialakított és elfogadott állásponttól, az együttesen meghozott testületi döntéstől önkényesen eltér.

6.§ (10)      A kizárást megelőző eljárást az Etikai és Ellenőrző Bizottság folytatja le. Az eljárás során az érintett személynek lehetőséget kell adni, hogy személyes meghallgatásán érdemi védekezést terjesszen elő, amelyről az Elnökséget tájékoztatni kell. Az Etikai és Ellenőrző Bizottság a kizárás tárgyában hozott döntését a kizárt személynek írásban meg kell küldeni, aki azzal szemben a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül beérkezőleg írásbeli jogorvoslati kérelemmel a Közgyűléshez fordulhat, amelyet az Elnökséghez kell benyújtani. A tagsági viszony a jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő nappal, illetve a Közgyűlés döntésével szűnik meg. Az eljárás részletes szabályait az Etikai és Fegyelmi Szabályzat tartalmazza.

6.§ (11)      A nem jogerősen kizárt tag tagsági viszonyából és választott megbízatásából fakadó jogait a fellebbezés végleges elbírálásáig nem gyakorolhatja.

6.§ (12)       A kilépést a tagsági igazolvány egyidejű visszaszolgáltatása mellett annál a pártszervezetnél kell bejelenteni, amelynél az illető tagot nyilvántartják.

6.§ (13)       A kizárás tényét az érintett taggal a párt Országos Elnökségének írásban kell közölnie. A kizárás a közlés kézbesítését követő nyolcadik nappal lép hatályba, amennyiben ez idő alatt az érintett az Országos Elnökségnek küldött tértivevényes levélben nem nyújtott be fellebbezést az Etikai és Ellenőrző Bizottsághoz vagy a Közgyűléshez. Ez utóbbi esetben a kizárás a Közgyűlés megerősítő határozatával lép hatályba. A Közgyűlés a fellebbezésről többségi (50%+1) nyílt szavazással dönt. A Közgyűlés döntéséig az elmarasztalt és fellebbező tag pártoló tagi minőségben vehet részt a párt munkájában.

 

III. Fejezet

   

7.§ A Közgyűlés

• A párt legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből áll. A Közgyűlésnek vagy a Küldöttgyűlésnek kell határoznia minden, a társadalmi szervezet egészét érintő stratégiai kérdésben.

• A Közgyűlés vagy a Küldöttgyűlésnek döntési jogköre:

1. jóváhagyja napirendjét,
2. Az alapszabály elfogadása,
3. az alapszabály módosítása,
4. az elnök megválasztása,
5. a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
6. az országos elnökség tisztségviselőinek megválasztása,
7. az éves költségvetés elfogadása,
8. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,
9. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
10. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
11. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
12. az Etikai és Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
13. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
14. a végelszámoló kijelölése,
15. a közgyűlés állandó és ideiglenes bizottságainak megválasztása,
16. a tagdíj megállapítása,
17. a párt megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
18. a párt politikai céljainak elfogadása,
19. országgyűlési, önkormányzati és az európai parlamenti választásokon a párt által elindítandó vagy támogatandó jelöltek jóváhagyása; avagy az országos elnökség felhatalmazása a jóváhagyás jogával,
20. a kormányzati szerepvállalásról való döntés; avagy az országos elnökség felhatalmazása.

• A Közgyűlést vagy a Küldöttgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni május 31. napját megelőzően, ahol a tagok elfogadják a párt előző évi pénzügyi beszámolóját és jóváhagyják a tárgyévi költségvetést.

• Rendkívüli Közgyűlést vagy a Küldöttgyűlést kell összehívni, ha ezt legalább egy elnökségi tag, vagy a tagok 20%-a írásban, a napirend megjelölésével kéri.

• A Rendkívüli Közgyűlést vagy a Küldöttgyűlést meg kell tartani az erre vonatkozó kérésnek az elnökség részére írásban történő benyújtásától számított 30 napon belül, ha ez az adott időn belül nem történik meg, úgy a kezdeményezőnek, vagy azok által megbízott személynek joga van saját hatáskörben 30 napon belül összehívni.

• A Közgyűlés vagy a Küldöttgyűlés összehívása az elnök, vagy a titkár feladata.

• Amennyiben az elnök nem tudja, vagy nem akarja összehívni a Rendkívüli Közgyűlést vagy a Küldöttgyűlést a megadott határidőn belül, akkor az a titkár vagy a kezdeményező feladatává válik.

• A Közgyűlést vagy a Küldöttgyűlést összehívni a tagoknak elküldött meghívóval kell, amely tartalmazza a Közgyűlés helyét, idejét és a napirendjét.

• A meghívót a Közgyűlés vagy a Küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal el kell küldeni a tagoknak.

• A Közgyűlés vagy a Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult többsége tagok (50%+1 fő), jelen van.

• Érvényes határozathoz – ha jelen Alapszabály másként nem rendelkezik – a határozatképes Közgyűlésen vagy a Küldöttgyűlésen a jelenlévő tagok legalább 50%-ának, plusz egy tagnak a támogató szavazata szükséges.

• A Közgyűlés vagy a Küldöttgyűlés a határozatait – ha jelen Alapszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással hozza.

• A Közgyűlések vagy a Küldöttgyűlések levezető elnöki feladatát az ott megválasztott párttag valamelyik elnökségi tag, vagy a kezdeményező, illetve.

• A Közgyűlésekről vagy a Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely az ülés helyének, idejének, napirendjének és a jelenlevőknek a megnevezése. A jelenléti ív szerves melléklete a jegyzőkönyvnek, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, lakcímét és a sajátkezű aláírását. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a határozatokat, azok meghozatalának szavazati arányát és a tagok hozzászólásának lényegét is. A jegyzőkönyvbe fel kell venni mindent, aminek rögzítését bármely tag kéri.

• A jegyzőkönyv akkor hiteles, ha a határozatképes Közgyűlés többségi nyílt szavazással (50%+1 fő) megválasztja a jegyzőkönyvvezetőt és a két hitelesítőt, akik hitelesítik a Közgyűlésen történteket, és határozatokat.

 

 

8.§ Az ülések működési és döntési rendje

 

8.§ (1) A tagok az alapszabály alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből (közgyűlés) vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben (küldöttgyűlés), gyakorolják.

8.§ (2) A döntéshozó szerv ülését (közgyűlés, küldöttgyűlés, megyegyűlés, taggyűlés, bizottsági ülés) a vezető tisztségviselő (elnök) meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.

8.§ (3) A meghívónak tartalmaznia kell:

1. a) a párt nevét és székhelyét;
2. b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
3. c) az ülés napirendjét.

8.§ (4) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

1. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
2. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően szótöbbséggel dönt (50%+1) a napirend kiegészítésének tárgyában.

8.§ (5) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

8.§ (6) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

8.§ (7) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8.§ (8) Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni.

8.§ (9) A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

8.§ (10) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a)  akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a párt terhére mást előnyben részesít;
2. b)  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c)  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a pártnak nem tagja;
5. e)  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f)  aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

8.§ (11) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha a párt alapszabálya egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, akkor, az annál alacsonyabb határozathozatali arány által született rendelkezés semmis.

8.§ (12) Határozatképtelenség esetén a közgyűlést, vagy a küldöttgyűlést 30 napon belül meg kell ismételni az eredeti napirendi pontok szerint.

8.§ (13) A párt alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok vagy küldöttek háromnegyedes (75%+1 szavazat) szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

8.§ (14) A párt céljának módosításához, más szervezettel történő egyesülése és a párt megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes (75%+1 szavazat) szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

8.§ (15)  A határozatképes Közgyűlés vagy a Küldöttgyűlés a jelen lévők többségének (50%+1fő) szavazata alapján a következő kérdésekben dönt:

1. jóváhagyja napirendjét,
2. az elnök megválasztása,
3. az alelnökök és a titkár megválasztása,
4. az Etikai és Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása,
5. a párt állandó és eseti bizottságainak megválasztása,
6. a tagdíj megállapítása,
7. a kormányzati szerepvállalásról való döntés; avagy az országos elnökség felhatalmazása a jóváhagyás jogával.

8.§ (16) Az ülések levezetésének rendje.

1. A párt szervezeteinek ülésiről, döntéseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
   • A szervezet nevét,
   • az ülés helyét és időpontját,
   • a napirendjét,
   • a határozatait,
   • a hozzászólók nevét és mondandójának lényegét.

1. A határozatképes ülés levezetésére a párt tagjai közül egyszerű szótöbbséggel (50%+1 fő) levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és két fő hitelesítőt kell megválasztani.

1. A szavazás eredményének meghatározására háromfős Szavazatszámláló Bizottságot kell megválasztani.

 

9.§ A Közgyűlés tagjai

(1) Amennyiben a párt szavazásra jogosult tagjainak taglétszáma 200 fő alatt van, akkor Közgyűlés a legmagasabb döntéshozó szerv, amely a tagok összességéből áll, illetve részt vehetnek a tanácskozási joggal az országgyűlési és az önkormányzati képviselők, valamint az Országos Elnökség által meghívott vendégek, hozzászólási lehetőséggel.

(2) Amennyiben a Párt taglétszáma meghaladja a 200 főt, akkor a Küldöttgyűlés a legmagasabb döntéshozó szerv, és összetétele az alábbiak szerint alakul:

(3) Delegált tagjai:

1. Elnökség,
2. Országos Választmány elnöksége,
3. Etikai és Ellenőrző Bizottság tagjai.

(4) Választott tagjai:

1. helyi szervezetenként 1 fő küldött, további 5 tag után 1 küldött.

9.§ (5) A meghívottak:

1. tanácskozási joggal az országgyűlési és az önkormányzati képviselők,
2. a párt elnöksége által meghívott közéleti személyiségek, hozzászólási lehetőséggel.

9.§ (6)                         Amennyiben a taglétszám az 1 000 főt meghaladja, akkor a Küldöttgyűlés összetétele az alábbiak szerint módosul:

a) Delegált tagjai:

• Elnökség,
• Országos Választmány elnöksége,
• Etikai és Ellenőrző Bizottság tagjai,
• b) Választott tagjai: –   helyi szervezetenként egy fő, továbbá minden 20 tag után 1 küldött (a kerekítés  szabályai szerint pld. 34 tag esetén 1 plusz küldött, 35 tag esetén 2 plusz küldött.)

c) A meghívottak:

• tanácskozási joggal az országgyűlési és az önkormányzati képviselők,
• a párt elnöksége által meghívott közéleti személyiségek, hozzászólási lehetőséggel.

 

IV. Fejezet

     A tisztségviselők

10.§ A párt tisztségviselőire vonatkozó általános rendelkezések

• A Párt tisztségviselőit négy éves időtartamra választják.

• A már megválasztott tisztségviselők újra választhatók.

• A párt Országos Elnökségnek tisztségviselői: az elnök, 2 fő alelnök és a titkár.

• A párt Országos Elnöksége maga határozza meg tagjainak a feladatkörét.

• Az Országos Elnökség tagjai a meghatározott feladatuk teljesítése során jogosultak a párt képviseletére.

• Az éves beszámoló és költségvetés tervezetét az elnök köteles elkészíteni a többi tisztségviselő beszámolója alapján, majd az Elnökség jóváhagyása után terjesztheti azokat a Közgyűlés elé véleményezés és elfogadás végett.

• A tisztségviselő megbízatásáról bármikor lemondhat.

10.§ (9) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

11.§ (10) A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

11.§  Az elnök

•            A Közgyűlés vagy a Küldöttgyűlés az elnököt a párt tagjai sorából titkos szavazással négy éves időtartamra választja meg. Többes jelölés esetén az első fordulóban az nyeri el a tisztséget, aki a szavazásra jogosultak egyszerű (50+1 szavat) többségi szavazatát megkapja.

• Amennyiben a többes jelölés első fordulójában nem születik eredmény, akkor második fordulót kell tartani, úgy, hogy az első forduló első két helyezettje indulhat a megbízatás elnyeréséért. Az a jelölt nyeri el a tisztséget, aki a legtöbb szavazatot kapja.

•            Az elnök egy személyben képviseli a pártot. Kivételes esetben az alapszabály rendelkezései alapján a két alelnök is helyettesítheti.

•            Az elnök személyére bármely tag tehet javaslatot és bármely tag jelölhető. Érvényes jelöléshez szükséges a jelölt elfogadó nyilatkozata.

•            Amennyiben két Közgyűlés vagy a Küldöttgyűlés közötti időben az elnök megbízatása megszűnik, akkor az elnökség a tagjai közül egy személyt megbíz az elnöki feladatok ellátására, a következő Közgyűlésig, vagy Küldöttgyűlésig.

•            Amennyiben két Közgyűlés vagy a Küldöttgyűlés közötti időben az elnök és az alelnökök valamelyikének megszűnik a megbízatása, akkor a titkári vagy a még funkcionáló elnökségi tag köteles haladéktalanul összehívni a Közgyűlést, vagy a Küldöttgyűlést.

•            Amennyiben az elnök kötelezettségeinek ellátásában hátráltatva van (betegség, külföldi út, stb.), akkor az alelnökök jogosultak a párt képviseletére, vezetni a közgyűlést, az elnökség üléseit, és együttesen rendelkeznek a párt bankszámlája felett.

•            Az Elnökség a tevékenységéről köteles évente legalább egyszer beszámolni a Közgyűlésnek, illetve a Küldöttgyűlésnek.

 

12.§  Az alelnökök

•            A Közgyűlés a két alelnököt a párt tagjai sorából egyszerű (50+1 szavat) többségi nyílt szavazással négy éves időtartamra választja meg.

•            Az alelnökök feladata az elnök munkájának segítése, ellátják a rájuk bízott feladatokat.

•            Az elnök akadályoztatása esetén az alelnökök együttesen gyakorolják az elnök jogkörét.

•            Amennyiben két Közgyűlés vagy a Küldöttgyűlés közötti időben bármelyik Alelnök megbízatása megszűnik, az elnökség a feladat ellátására a következő Közgyűlésig vagy Küldöttgyűlésig a párt tagjai közül megbízhat más személyt. 

 

13.§ A titkár

• A Közgyűlés a titkárt egyszerű (50+1 szavat) többségi nyílt szavazással, az elnök vagy a párttagság javaslatára négy éves időtartamra választja meg.

• A Titkár feladata a párt működéséhez szükséges, adminisztrációs, dologi és szervezeti feltételek biztosítása, ellátása, a párt költségvetésének keretei között.

• A Közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően folyamatosan intézi a párt adminisztrációs ügyeit.

• Az Elnökségnek és a Közgyűlésnek beszámol a párt ügyeinek helyzetéről.

• A párt alkalmazottai felett az Elnök az elnök javaslatára és a két alelnök hozzájárulásával a Titkár gyakorolja a munkáltatói jogokat, az Elnökség számára történő beszámolási kötelezettséggel.

• A Titkár személyére bármely párttag tehet javaslatot. Érvényes jelöléshez szükséges a jelölt elfogadó nyilatkozata.

• Amennyiben két Közgyűlés közötti időben a Titkár megbízatása megszűnik, az elnökség a feladat ellátására a következő közgyűlésig a párt tagjai közül megbízhat más személyt is.

• A titkár az elnökség üléseinek szavazati joggal bíró állandó tagja.

 

14.§ Az Országos Elnökség

•            Az elnök a két alelnök és a titkár alkotja a párt Országos Elnökségét.

•            Az elnökség üléseinek állandó meghívottja az Országos Választmány elnöke és az Ellenőrző és az Etikai Bizottság elnöke tanácskozási joggal.

•            Az Elnökség legalább kéthavonta ülést tart. Az Elnökség segíti a tisztségviselőket feladatuk ellátásában.

•            Határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza meg.

•            Az elnökség döntéseiről a titkár jegyzőkönyvet készít, amit az „Elnökségi Döntéstár”-ban gyűjt, a döntés idejének és számának a feltüntetésével (ED 2014.01.11/3.).

•            Az Elnökség a tevékenységéről köteles évente legalább egyszer beszámolni a Közgyűlésnek.

•            Az elnökség hagyja jóvá az országgyűlési választásokra készülő országos és megyei listák összetételét.

•            Az Országos Elnökség összehívásának rendje és hatásköre: Az Országos Elnökség a párt központi, politikaformáló, irányító testülete. Üléseit szükség szerint, de legalább kéthavonta tartja meg. Az Országos Elnökség összehívására az elnök vagy a két alelnök együttesen jogosult. Kezdeményezheti írásban bármely elnökségi tag, ebben az esetben a titkári feladatokat ellátó elnökségi tag köteles a kezdeményezés kézhezvételét követő 15 napon belül összehívni, ha azonban ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a kezdeményező tag jogosulttá válik – ezen egy alkalomra – az elnökségi ülés összehívására.

•            Az országos elnökség hatásköre kiterjed valamennyi helyi, megyei és országos szervezet minden tagjára:

1. kidolgozza a párt általános politikai irányvonalát és programját, kezdeményezi az erre vonatkozó feladatok elvégzését és biztosítja annak feltételeit;
2. építi és gondozza a párt nemzetközi kapcsolatait,
3. a tagozatokkal és szakmai kabinetekkel együttműködve gondoskodik a párt szakpolitikai terveinek kidolgozásáról és végrehajtásáról,
4. biztosítja a párt szervezeti működésének feltételeit,
5. összehangolja a párt szervezeteinek tevékenységét, ennek keretében minden pártszervtől tájékoztatást kérhet, ajánlásokat tehet,
6. a pártot érintő bármely kérdésben kötelező határozatokat hozhat a pártszervezetekre – amennyiben azok a párt alkotmányával nem ellentétesek,
7. a párt napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
8. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
9. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
10. a pártvagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
11. a párt jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
12. a Közgyűlés vagy a Küldöttgyűlés összehívása, a tagság és a párt szerveinek értesítése;
13. az ügyvezető szerv által összehívott gyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
14. részvétel a gyűlésen és válaszadás a párttal kapcsolatos kérdésekre;
15. a tagság nyilvántartása;
16. a párt határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
17. a párt működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
18. a pártot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
19. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

 

14.§ (10) Az Országos Elnökség határozathozatali rendje

(1) A tagok a döntéshozó szerv ülésén nyílt szavazással hozzák meg határozataikat.

(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a pártnak nem tagja;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(3) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

(4) Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell elrendelni, amennyiben a megismételt szavazáskor is szavazategyenlőség áll elő, úgy az adott javaslatot el kell vetni.

V. Fejezet

A párt szervezetei

 

15.§ Helyi szervezet

• § (1) A helyi szervezet a párt legkisebb szervezeti egysége, melynek minimum 10 tagja kell, hogy legyen. Településenként (önkormányzatonként), Budapest területén kerületenként egy helyi szervezet működhet.

• § (2) A helyi szervezet hatásköre kiterjed a helyi szervezet minden tagjára, döntéseit 50% +1 fő egybehangzó szavazatával hozza.

• § (3) A helyi szervezet hatáskörébe tartozó feladatok:

1. a párt felsőbb szerveinek politikai és egyéb egységes álláspontja, határozatai képviselete és végrehajtása,
2. a helyi közéletben részt venni,
3. társadalmi és politikai kapcsolatokat kialakítani a párt céljai és eszmeiségével rokon szervezetekkel,
4. képviselőjelöltek ajánlása a felsőbb pártszervek felé,
5. a helyi adottságoknak megfelelő választási együttműködésben részt venni, közös jelölteket állítani, a megyei és az Országos Elnökség jóváhagyásával.
6. a párt jelöltjeinek kampányában részt venni, őket támogatni.

• § (4) A taggyűlés a helyi szervezet legfelsőbb, döntést hozó szerve, amely a tagok összességéből áll. Szükség szerint, de 3 havonta legalább egyszer ülésezik.

• § (5) Rendkívüli taggyűlést a tagság kétharmadának írásbeli kérésére, a napirend megjelölésével a helyi szervezet elnöke 30 napon belül köteles összehívni, de ha e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a 31. naptól, de legfeljebb 45 napon belül bármelyik elnökségi tag köteles a taggyűlést összehívni.

• § (6) Ha a taggyűlés összehívását kezdeményezők írásbeli kérésére a helyi szervezet elnökségének egyik tagja sem tesz eleget a 45. nap elteltével, úgy azt a tagság által megbízott tag jogosult összehívni.

• § (7) A taggyűlés a tagok 50%-a + 1 fő jelenléte esetén hozhat döntéseket, többségi támogatással. A döntésekről jegyzőkönyvet, a taggyűlésről emlékeztetőt kell készíteni, amit a helyi elnök irattároz.

• § (8) A helyi szervezet elnöki tisztségére bármely párttag pályázhat, aki – a döntést hozó taggyűlést megelőző egy évben ­- a tagdíjat folyamatosan, megszakítás nélkül megfizette. Az újonnan alakuló pártszervezetekre ez nem vonatkozik.

• § (9) A gyűlés titkos szavazással dönt a szervezet elnökének személyéről. Többes jelölés esetén a listára kerülő pályázók első két helyezettje közül kell az elnököt megválasztani egyszerű többséggel 50%+1fő. Amennyiben a listára kerülő pályázók közül már az első fordulóban az egyik pályázó a taggyűlés többségének (50%+1) szavazatát megkapta, ebben az esetben nincs szükség további fordulóra.

• § (10) A megválasztott elnök javaslatot tesz az elnökség tagjaira (elnök, 2 fő alelnök és a titkár), akik abban az esetben kerülnek tisztségükbe, amennyiben a taggyűlés 50%+1 fővel együttes nyílt szavazás keretében megválasztotta őket.

• § (11) A taggyűlésen egy választott tag elnököl (a levezető elnök).

• § (12) A helyi szervezet tisztújító Közgyűlésére a szervező köteles az országos vagy a megyei elnökségből 1 fő elnökségi tagot meghívni, valamint az itt készült jegyzőkönyv és a jelenléti ív 1 példányának hiteles másolatát az országos elnökség és a megyei elnökség részére 15 napon belül megküldeni. Amennyiben a későbbiek folyamán a helyi szervezet elnökségében változás áll be, úgy azt a helyi szervezet elnöke köteles azt írásban jelezni 15 napon belül az országos elnökség és a megyei elnökség részére.

• § (13) A taggyűlés 4 évi időtartamra érvényes mandátummal állít elnökséget. A helyi szervezet elnökségi tagjai: az elnök, 2 fő alelnök és a titkár. Az elnökség döntéseit, határozatait 50%+1 fő szavazati többséggel hozza.

• § (14) Taggyűlést szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal kell tartani, hatásköre kiterjed a helyi szervezet minden tagjára. Összehívására a helyi szervezet elnöke jogosult, illetve az elnökség bármely tagja kezdeményezheti írásban az elnök felé, ebben az esetben az elnök köteles a taggyűlést a kezdeményezés kézhezvételét követő 15 napon belül összehívni. Amennyiben az elnök, ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a kezdeményező tag jogosulttá válik erre az egy alkalomra- a taggyűlés összehívására.

• § (15) A helyi szervezet elnökségének a feladata:

1. a párt vezetésének politikai és egyéb álláspontjának képviselete, határozatok végrehajtása,
2. a tagság szervezése, koordinálása,
3. kapcsolattartás a párt felsőbb szerveivel,
4. javaslat az Országos Elnökség felé új tag felvétele érdekében,
5. tagnyilvántartás kezelése,
6. a szervezethez befolyt tagdíj átvétele, könyvelése, felhasználása,
7. pártoló tagok beszervezése,
8. képviseli a pártot helyi szinten,
9. a saját és a felsőbb szervek döntéseinek, határozatainak ismertetése a tagokkal,
10. kapcsolattartás a helyi önkormányzati szervekkel, egyházi, társadalmi és civil szervezetekkel,
11. az országos és önkormányzati választások előtt köteles előzetesen tájékozódni a választópolgárok igényeiről, kikérni a tagok véleményét is, és ennek alapján olyan jelölteket javasolni, akiktől a legeredményesebb szereplés várható,
12. az országos és megyei elnökség részére félévente jelentést tenni írásban a helyi szervezet taglétszámának és pénzügyi helyzetének alakulásáról.

• § (16) A taggyűlés első fokú pártfegyelmi fórum is. A fegyelmi ügyek intézésére állandó vagy eseti bizottságot választhat.

• § (17) A taggyűlés határozata ellen az, akinek érdekét sérti a döntés 30 napon belül jogvesztés terhe mellett az országos Etikai és Ellenőrző Bizottsághoz fordulhat.

• § (18) A helyi szervezet tagnyilvántartását csak fűzött, számozott oldalakkal rendelkező, az országos vagy a megyei elnökség által hitelesített nyilvántartási könyvben kell vezetni.

• § (19) A párt elnöksége feloszlathatja bármely helyi szervezetét, amennyiben a párt politikai célkitűzéseivel, vagy döntéseivel ellentétes magatartást folytat, illetve akkor is, ha belső hatalmi, vagy politikai viszály alakult ki.

 

 

16.§ Országos Választmány

 

• § (1) Feladata: A párt regionális és megyei politika célkitűzéseinek kialakítása, választásokra való felkészülés, stratégiai kérdések megvitatása, szövetségi politika kialakítása és elfogadása, szervezéstechnikai megoldások elfogadása, országos akciók elindítása. Javaslatot tesz az Országos Elnökség részére a megyei egyéni országgyűlési képviselőjelöltek elindítására.

• § (2) Tagjai: Az országos elnökség, a megyei és fővárosi elnökség tagjai és a fővárosi kerületi elnökök.
• § (3) Az Országos Választmány öt megyei szervezet megalakulásával jöhet létre.

• § (4) Az Országos Választmányt az Országos Elnökség határozata alapján a titkár hívja össze a párt tervezett Közgyűlését, vagy Küldöttgyűlését, illetve az országos választásokat megelőző 60 napon belül, vagy szükség szerint.

• § (5) Az Országos Választmány akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel (50%+1) hozza meg. Üléseit a választmány elnöke vezeti le.

• § (6) Az Országos Választmány, tagjai közül elnökséget választ, amely elnökből, 2 alelnökből és titkárból áll. A választmány elnökségébe az Országos Elnökség tagjai nem választhatók.

• § (7)    Az Országos Választmány tisztségviselőinek megválasztása az Alapszabály 15.§ (9) és (10) bekezdése szerint történik.

• § (8) Az Országos Választmány elnöksége legalább hathavonta ülésezik, amit a választmány elnöke is összehívhat, amelyre az Országos Elnökség egy tagját meghívja, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen.

 

17.§ Megyei szervezet

• Feladata: A helyi társadalmi és politikai életben a párt céljainak képviselete, illetve, a helyi érdekek megjelenítése a megyei közéletben és a párt országos politikájában.

• Információáramlás kialakítása és működtetése a párt országos vezetése és az helyi szervezetek között.

• Döntést hozó testülete a Megyei Közgyűlés, melynek tagjai a helyi szervezetek elnökségéből áll.

• A Megyei Közgyűlés választja meg a megyei elnökséget az elnök és 2 alelnök és a titkár személyében. Tisztségviselőinek megválasztása az Alapszabály 15.§ (9) és (10) bekezdése szerint történik.

• A Megyei Közgyűlés tesz javaslatot az országos elnökségnek az önkormányzati választások megyei listáján szereplő személyekre.

• Egy településen vagy nagyobb városban kerületenként csak egy helyi szervezet működhet.

• Megyei szervezetet 5 helyi szervezet hozhat létre.

 

18.§  Etikai és Ellenőrző Bizottság (EEB)

• Az EEB három főből áll, amelyet a Közgyűlés 4 évre választ meg többségi nyílt (50%+1) szavazattal, azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a párt érdekeinek megóvása érdekében ellenőrizze. Az EEB tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

• Az EEB tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az EEB tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a párt vezető tisztségviselője.

• Az EEB tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az EEB tagjai a párt ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

• Az EEB tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az EEB tag lemondó nyilatkozatát a pártvezető tisztségviselőjéhez írásban kell benyújtani.

• Tagjai a Pártban más választott tisztséget nem tölthetnek be.

• Elnökét a bizottság maga választja meg.

• Az elnök köteles összehívni a bizottságot szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal.

• Etikai és Ellenőrző Bizottság ellenőrzési feladata és hatásköre:

1. hatásköre országos,
2. illetékességi köre a pártszervezetek teljes körű ellenőrzése,
3. a párt bármely szervezetétől, szerveitől és tisztségviselőitől adatokat és tájékoztatást kérhet, irataikba betekinthet, az iratokról másolatot igényelhet. Az érintett szervezetek, szervek és tisztségviselők a megkereséseknek haladéktalanul kötelesek eleget tenni,
4. ellenőrzése kiterjed különösen: a költségvetések végrehajtására, a gazdálkodásra, hitelfelvételekre, leltárakra, a vagyonkezelésre, ingatlan-adásvételekre, beruházásokra,
5. az Etikai és Ellenőrző Bizottság tevékenysége, ezen belül ellenőrzései folyamán a jogszabályok, különösen a pártok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok, az alapszabály és a párt gazdálkodási szabályzatai szerint jár el.

• Az Etikai és Ellenőrző Bizottság feladata fegyelmi eljárás esetén:

1. Az Etikai és Ellenőrző Bizottság fegyelmi ügyekben, mint az Etikai és Fegyelmi Bizottságként működik. Döntéseiben az Etikai és Fegyelmi Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárnia.

1. A párt bármely tagja kezdeményezhet fegyelmi eljárást, párttagok és pártszervezetek vonatkozásában, a kezdeményezésnek írásban kell megtörténnie, a sérelmezett ügy részletes ismertetésével és indokolásával.

1. Az etikai vagy fegyelmi eljárás kezdeményezését a kézhezvételétől számított 60 napon belül az Etikai és Ellenőrző Bizottság köteles első fokon elbírálni az Etikai és Fegyelmi Szabályzat előírásai alapján

1. Etikai és Ellenőrzés Bizottság által első fokon elbírált ügyben, a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül az Országos Elnökségnél benyújtott fellebbezéssel lehet fordulni a párt Közgyűléséhez, vagy Küldöttgyűléséhez. A másodfokú elbírálás a párt Közgyűlése vagy a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik, ebben az esetben a soron következő közgyűlés időpontja az elbírálás határideje. A kérelem elbírálásáig az érintett párttag pártoló tagként gyakorolhatja jogait.

 

VI. Fejezet

Gazdálkodás

 

19.§ A Párt bevételei a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, 1989. évi XXXIII. törvény előírásai szerint a következők:

• havi tagdíjakból,

• a tagok egyéb hozzájárulásaiból, adományokból,

• külső jogi és természetes személyek hozzájárulásaiból, adományaiból,

• rendezvények és esetleges vállalkozások bevételeiből tevődnek össze.

• A Közgyűlés évente az Elnökség előterjesztése alapján elfogadja a társadalmi szervezet éves költségvetését. A bevételekből biztosítani kell a társadalmi szervezet működési költségeit, valamint az Alapszabály 1.§ (5) pontjában rögzített tevékenységek fedezetét.

• A tagok kötelesek havonta tagdíjat fizetni, minden hónap utolsó napjáig. A tagdíj minimális mértékét minden évben a közgyűlés határozza meg a következő közgyűlésig.

• Amíg a taglétszám el nem éri az 1000 főt, addig a tagdíjakat a párt egyszámlájára kell utalni.

 

 

VII. Fejezet

Vegyes rendelkezések

 

20.§ A párt nyilvántartásainak vezetése, döntéseinek kihirdetése

• A párt belső dokumentumai határozatok, emlékeztetők, feljegyzések, megállapodások, szerződések.

• A szervezeti egységek (országos elnökség, megyei elnökség, országos választmány elnöksége, helyi szervezet elnöksége) titkárai kötelesek gondoskodni arról, hogy az adott szervezeti egység dokumentumai időrendben le legyenek fűzve, hogy a szervezetek, a tagság időben értesüljön a pártvezetés döntéseiről, politikai álláspontjáról.

• A szervezeti egység elnöksége dönt az adott ügy vagy dokumentum nyilvánossági szintjéről, a közzététel módjáról, ami történhet postai úton, e-mail-ben, telefonon, vagy a párt honlapján, illetve facebook-oldalán.

• A közgyűlések jegyzőkönyvei a párt tagjai számára a közgyűlést követő 15. nap után megtekinthetők.

 

21.§ Felelősség

• A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a párt tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

• A párt megszűnése esetén teljes elszámolásnak van helye. Ekkor a társadalmi szervezet köteles először tartozásait kiegyenlíteni. Az ezt követően fennmaradt vagyont a pártok gazdálkodásával foglalkozó évi XXXIII. törvény értelmében köteles az állam számára átadni.

22.§ A párt megszűnik, ha

• feloszlását a Közgyűlés kimondja,
• más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja,
• ha az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megállapítja megszűnését.

 

VIII. Fejezet

Különleges esetek

23.§ A választási kampánnyal kapcsolatos eljárások

• A párt az országgyűlési, önkormányzati és európai képviselő választásokra Országos Kampánybizottságot (OKb) hoz léte, amely kibővülhet a párt kampányát támogató, jelöltet ajánló társadalmi szervezetek delegáltjaival.

• A párt választási kampányát támogató szervezetek támogatása megnyilvánulhat jelöltajánlásban, gyakorlati munkavégzésben, szakértői tevékenységben.

• A párt választási kampányát támogató szervezetek maguk határozzák meg, hogy közreműködésüket nyilvánosságra kívánják-e hozni, avagy nem, amit az együttműködési megállapodás meghatározó pontja kell, hogy legyen.

• Az OKb, akkor határozatképes, ha tagjainak többsége (50%+1) jelen van.

1. Döntéseit általában többségi (50%+1) nyílt szavazással hozza meg.
2. Személyi kérdésekben bármely tag kezdeményezhet titkos szavazást, amit a levezető elnök vita nélkül köteles elrendelni.
3. Az OKb üléseit a párt kampányfőnöke, vagy a párt elnökségének valamelyik tagja, vezeti le.

• Az Országos Kampánybizottság (OKb) tagjai:

1. A párt országos elnöksége,
2. A támogató szervezet részéről egy delegált fő,
3. A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak.

• Az Országos Kampánybizottság feladata:

1. A jelöltek kiválasztása. Amennyiben az adott egyéni körzetben többes ajánlás volna, akkor az ajánlott személyek meghallgatása után az OKb jelenlévő tagjai titkos szavazással döntenek az egyéni körzetben induló jelölt személyéről. A jelölés az OKb többségi döntése alapján visszavonható a jelölt Nemzeti Választási Irodához történő bejelentés végső határidejének időpontjának lejárta előtt 48 óráig.
2. A jelöltek a párt által szerkesztett elfogadó nyilatkozattal válnak előzetes jelöltté.
3. A OKb munkáját a párt elnöke koordinálja, a támogató szervezetek közreműködésével.

• Az Országos Kampánybizottság döntési kompetenciája:

1. Az Országos Kampánybizottság minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik.
2. Az OKb, tagjai közül kampányfőnököt választ. A kampányfőnök a közvetlen munkatársait maga választja ki.
3. Az OKb által javasolt képviselőjelöltek személye irányadó a párt (ÖMP) elnöksége részére, amennyiben a párt Országos Elnökségnek valamelyik jelölttel kapcsolatban fenntartásai vannak, úgy a OKb részére indoklással visszaküldheti újra-tárgyalásra az adott személy jelölést. Ha a párt Országos Elnökségének továbbra is fenntartásai vannak az adott jelölttel kapcsolatosan, úgy végleges döntést Ő maga hozza meg.

• Az Összefogás Magyarországért Párt választási programjának alapját Síklaky István: Létbiztonság és harmónia című ország-programja adja, amit a támogatók és a szakértők aktualizálhatnak, illetve kiegészíthetik. A párt programját az általunk felkért, vagy önként jelentkező szakértők is a Létbiztonság és harmónia c. könyv LÉNYEGÉVEL összhangban EGÉSZÍTHETIK KI.

• A választási program véglegesítését külön erre a célra létrehozott Szakértői Bizottság állítja össze, amit az OKb és az Országos Választmány többségi (50+1) szavazattal fogad el.

 

Záradék

• Azokban a kérdésekben, melyekre a jelen Alapszabály külön rendelkezést nem tartalmaz, a Polgári Törvénykönyv és a Pártok működésére vonatkozó törvények rendelkezései az irányadók.
• Jelen Alapszabály szövegét a párt tagjai a Budapest Törvényszék 49.PK. 60179/2001/54 végzése alapján módosította, amit 2016. május. 14. napján tartott Közgyűlésen fogadtak el.

 

………………………………

Takács András elnök