Az érettségizők és a felvételizők számainak összevetése

 

 

Az érettségizők és a felvételizők számainak összevetése 10 évfolyam adatainak vizsgálta alapján

 

 

A születések számának összevetése az érettségizők-, és a felvételizők számával

 

Születési év	Születettek száma ezer fő	Érettségi éve	Érettségizők száma ezer fő	Felvételizők száma ezer fő	Felvettek száma ezer fő
					összesen	állami
1988-89	124	2007	126	109	81	49
1989-90	124	2008	125	97	81	53
1990-91	126	2009	138	127	95	66
1991-92	124	2010	138	140	98	69
1992-93	119	2011	143	141	98	67
1993-94	116	2012	138	111	80	51
1994-95	114	2013	133	95	84	54
1995-96	109	2014	118	106	74	57
1996-97	103	2015	115	105	72	56
1997-98	99	2016	112	111	74	57
Összesen	1 158	–	1 286	1 143	837	579

 

 

Az 1988-89-es években született, s 2007-ben érettségizett fiatalok korosztálya óta az érettségik száma meghaladja a születettek számát, 1-44 % között (1989-90-ben születettek: 124-, illetve 125 ezer fő = 1%, valamint 1992-93-ban születettek 119-, illetve 143 ezer fő = 44 %).

Nem feltételezhető, hogy egy évtized alatt folyamatosan meghaladja az érettségizők száma a 18 évvel korábban születettek számát (főleg annak ismeretében nem, hogy nem minden diák tanul tovább, azaz a képességeik miatt az érettségizők száma meg sem közelítheti a születettek számát).

A közzétett definíciók szerint érettséginek tekinthetők az alábbiak:

• érettségi (feltételezhető „normál”),
• újbóli felvételi miatt újbóli érettségi (egy-két tárgyból),
• előrehozott,
• szintemelő,
• kiegészítő,
• javító,
• pótló.

Feltételezhető, hogy a fent felsoroltak ésszerűen csoportosíthatók, s számokkal kitöltve kiderülhet, hogy egy „átlag diák” másfélszer érettségizik.

 

 

Az érettségizők számának összevetése a felvételire jelentkezettek számával:

• legkevesebb 2013-ban: 71 %,
• legtöbb 2010-ben: 101 % (azaz többen jelentkeztek továbbtanulásra, mint ahányan érettségiztek).

A születettek és a továbbtanulásra jelentkezők számának összevetése:

–    legkevesebb jelentkező a születettek arányában: 78 % (2008),

–    legtöbb jelentkező a születettek arányában: 118 % (2011), (azaz közel 20 %-al

jelentkeztek továbbtanulásra, mint ahányan 18,5 évvel korábban születtek!!!)

A felvételire jelentkezők és az összes felvettek aránya:

–    a legkevesebb felvett: 67 % (2016),

–    a legtöbb felvett: 88 % (2013).

A felvételire jelentkezők és az államilag ingyenes képzésre felvettek aránya:

–    a legkevesebb felvett: 45 % (2007),

–    a legtöbb felvett: 57 % (2013).

A felvételre kerültekből az államilag ingyenes képzésre kerülők aránya:

–    a legkisebb arány: 60 % (2007),

–    a legnagyobb arány: 78 % (2015).

Az államilag térítésmentes oktatásra felvettek aránya az összes születések számához:

• a legkevesebb felvettek aránya: 40 % (2007),
• a legtöbbet felvettek aránya: 58 % (2016).

A vizsgált 10 év viszonyszámai:

–     az összes születések száma: 1158 ezer fő,

–     az összes érettségizések száma: 1286 ezer (128 ezerrel meghaladja a születettek

számát, 11 %-al),

• az összes felvételire jelentkezettek száma: 1143 ezer fő (csaknem megegyezik a

születettek számával, 99 %),

• az összes felvételre kerültek száma: 837 ezer fő (a születettek 72 %-a),
• az önköltséges képzésre felvettek száma: 258 ezer fő (a születettek 22 %-a),
• az állami támogatásos képzésre felvettek száma: 579 ezer fő (a születettek 50 %-a),
• a 10 év alatt a legkisebb fel nem vett létszám 11 ezer fő volt (2013), a legnagyobb pedig 43 ezer fő volt (2011-ben). A 10 év viszonylatában összesen 305 ezer diák jelentkezését utasították el a kevés pontszám miatt, ez évi 30 ezer fő, azaz a felvételire jelentkezők 27 %-a. Ebből levonhatjuk azt a szomorú következtetést, hogy a továbbtanulásra jelentkezők több mint egynegyedének a szellemi színvonalára jellemző, hogy két számból nem tudja kiválasztani, melyik a nagyobb (vagy kisebb), mivelhogy a pontszámai nem érik el a felvételi szintet (feltételezhetően az esetek többségében).

 

 

Felvételre jelentkezők száma korosztályi bontásban a 2016 évi tények alapján

 

Életkor	Összes jelentkező fő	(AO)N fő	Mesterképzés fő	Állami ösztöndíjas fő
18 év alatt	14 871	14 147	–	14 250
19	23 024	20 808	5	21 900
20-21	21 428	17 813	1 156	19 800
22-23	15 409	5924	7 203	14 422
24-26	13 417	3 561	6 031	11 680
27 felett	23 013	2 463	7 468	16 939
Összesen	111 162	65 716	21 863	98 991

 

 

A FELVI által közölt statisztikai táblázatokban sajnos sem oszloponkénti összegzés nincs, sem a sorok adattartalma nem feleltethető meg egymásnak. Az oszloponkénti összegzés hiánya akkor válik igen kellemetlenné, ha a különféle statisztikákat akarnánk összehasonlítani, mert ilyenkor a belső adattartalom megfeleltetése csak akkor lehetséges, ha a különféle táblázatoknál a teljes oszlopokat adjuk össze, ami sok esetben macerás. Arról nem is beszélve, hogy a soroknál vegyesen szerepelnek a nappali (ráadásul őszi-, keresztféléves-, pótfelvételi számok) adatok keverve a nappali (osztatlan, osztott), a táv- és az esti stb. felvételik eredményei. Így – főleg egy kívülállónak – nehezen követhetőek a tények, nehezen vonhatók le következtetések.

Jelen táblázatban például az összes jelentkező létszáma nem adódik ki a következő 3 oszlop adataiból. Meglepő, hogy a felvételire jelentkezők egyötöde 27 éves életkor felett van (a józanész azt sugallná, hogy ebben a korban már (esetleges évismétlődésekkel is) befejeződtek az egyetemi tanulmányok, az érintettek a munkaerőpiacon tevékenykednek, „normál” esetben családot alapítva. (Ez esetben kivételt tehetünk a mesterképzéssel, ami az összes egyharmada.)

Ugyancsak a 27 év feletti korosztályban az állami ösztöndíjra jelentkezettek fele (már leszámítva a mesterképzéses létszámot) ezek szerint először jelentkezik a felsőfokú oktatásra, különben nem aspirálhatna az állami ösztöndíjra. A táblázatból az tűnik ki, hogy minden tízedik jelentkező csak a 27 életéve betöltése után érez (először) késztetést a továbbtanulásra. Életszerű – azaz valóságos – ez?

 

Az összeállítást készítette:

Dr. Vinczeffy Zsolt s.k.

ÖMP oktatási referens

 

Tiszainoka, 2016. augusztus 2.