Nemzetstratégiáról másként

A Nemzetstratégiai Kerekasztalnak nem kell feltalálni újra a spanyolviaszt, mivel a nemzetért aggódó gondolkodóink több ezer oldalon elemezték már a rendszerváltás által elindított társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok romboló hatását. Olyan neves szervezetek, közgondolkodók foglalkoztak a nemzet jövőjét, megmaradását veszélyeztető folyamatokkal, mint a Magyarok Világszövetsége – Dr. Varga Csaba, vagy a „Magyar Nemzetstratégia” című tanulmánykötet szerzői: többek között: Andrásfalvi Bertalan, Baranyi Károly, Borbély Imre, Csizmadia László, Emődy Csaba Renzo, Fekete Gyula, Járosi Márton, Kisida Elek, Lóránt Károly, Mándoki Andor, Nagy Bálint, Nováky Erzsébet, Oláh János, Piukovics Gábor, Szabó Gyula, Tanka Endre, Varga Domokos György, Varga István, Vass Csaba, Vezér-Szörényi László, Drábik JánosBene Éva, Duray MiklósJelenczki IstvánJókai AnnaKellermayer MiklósKocsis IstvánKondor KatalinMolnár V. József, Tóth Zoltán JózsefVértesaljai LászlóHegedűs Lóránt, Bogár LászlóZétényi ZsoltPozsgay ImreJankovics Marcell és Papp Lajos.

De említhetném a Fennmaradás Műhelyt: Éliás Ádámot, Síklaky Istvánt, Varga Istvánt is, de nem hagynám ki dr. Halász Józsefet sem.

Különösen ajánlom a kedves olvasók figyelmébe a Magyar Elektronikus Könyvtár gondozásában megjelent Repertor Niké: Magyar nemzetstratégia változatok című tanulmányát – http://mek.oszk.hu/06800/06826/06826.htm#_Toc224539378 -, mivel ő a megoldás mikéntjével is foglalkozik.  Mint ahogy ő fogalmaz: „A szobatudósok mellé kivitelező is kellene!”

A Nemzetstratégiai Kerekasztalnak (NsK) éppenséggel az lenne a feladata, hogy gyakorlati és szervezéstechnikai alapon nyúljunk a nemzetstratégia kérdéséhez.

Mi a probléma az eddig megjelent nemzetstratégiai tanulmányokkal?

  • Hosszúak, terjengősek, köznapi fogyasztásra alkalmatlanok.
  • A szerzők a megoldáshoz szükséges, társadalmi és politikai cselekvéssel nem foglalkoznak. Érezhetően kerülik a politika felelősségének kérdését, ezért a tárgyilagosság, a diagnosztika szintjénél nem mennek tovább.

A pozitívumok:

  • A nemzet romlását leíró kórképek a stílusbeli különbséget leszámítva szinte megegyezőek.
  • A „mit kéne tenni” kérdésre mindegyik tanulmány közel azonos választ ad.

A Nemzetstratégiai Kerekasztalnak a társadalom által is érthető, alábbi öt kérdésre kéne válaszolnia:

Mit akarunk?

–      A már elkészült, nemzetstratégiai tanulmányok által megfogalmazott, nemzeti jövőképet érthető módon „zanzásítani”, hogy a polgárok számára is érthető legyen.

–      Egyfajta, a mai viszonyokra alapozott, úgynevezett „nemzeti minimum” első változatát megalkotni, ami megalapozhatná az összefogást.

–      Egy háromlépcsős választási – rövid, közép és hosszú távú – programot a nemzet asztalára letenni.

–      A 2018-as választásokra a nemzeti oldal azon társadalmi szervezeteivel összefogni – jobb és bal, álságos és gyűlöletet gerjesztő megosztottság felszámolásával – akik hajlandók egy közös program keretében egy zászló alá gyülekezni.

–      A 2018-as választásokon indulni, és a lehető legtöbb képviselőt bejuttatni a törvényhozásba. Választási sikerünk függvényében tudjuk majd megvalósítani a Nemzetmentő Programunkat.

–      A nemzetellenes erőket kiszorítani a politikából, a gazdaságból, a közéletből, a média és kultúra területéről.

–      A magyar szellemi tőkét, kreativitást és munkaszeretetet a haza javára hasznosítani.

–      A nemzet természeti kincseit, anyagi javainak jelentős részét magyar tulajdonban tudni.

–      Az ország stratégiai ágazatainak visszaállamosítását.

–      Azon nemzetközi hitelek, szerződések (NATO, EU, stb.) felülvizsgálatát, vagy felmondását, amelyek gúzsba kötik a mindenkori magyar kormányt, az erre való felkészülés lépéseinek kidolgozását.

–      A nemzettudatra alapozó, államilag garantált, oktatási rendszert.

–      Önellátást, és önvédelmet!

–      …

Hogyan akarjuk?

  • Békésen, az adott politikai lehetőségek ismeretében.
  • Az állam és a törvényhozás megreformálásával.
  • A polgárok által ellenőrzött erős állam kialakításával, ahol Magyarország a magyaroké, és ők a legfőbb kedvezményezettjei.

Kikkel akarjuk? – Mindazokkal, akik;

  • tisztelik és ápolják az igaz magyar történelmet, kultúrát,
  • nem uralkodni akarnak a magyar népen, hanem hajlandók társas viszonyban, együtt élni velünk,
  • hazájuknak, tehát nem meghódítandó tulajdonunknak tekintik Magyarországot, és tenni is akarnak a felemelkedéséért, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali nézetet vallanak,
  • a nemzet szellemi és anyagi tőkéjét a haza javára kívánják kamatoztatni, és nem idegen gazdasági és politikai hatalmasságoknak kiszolgáltatni,
  • nem a megosztottságot és gyűlöletet szítják,

Mikor akarjuk? Folyamatosan. Lépésről lépésre.

  • Első lépésként a nemzeti oldal „közös nevezőjének” mind szélesebb körben történő elfogadását,
  • A nemzeti oldal szervezeteinek összefogását egy közös cél és program alapján, a 2018-as választások jegyében.
  • A nemzeti oldal parlamenti szerepének megerősítését.
  • A magyar érdekeket következetesen képviselő kormány felállítását.

 

Miből akarjuk?

 

  • Önkéntes munkával.
  • Adományokból.
  • Tárgyi és technikai segítséggel.
  • A választási kampányban az állam által biztosított költségfinanszírozással.

 

Ma még nem tartunk ott, hogy egy jövőbeli kormánystruktúrán gondolkozzunk. Azon kéne dolgozzunk, hogy megismerjük azoknak a munkáját, akik már letettek valamit a közös asztalra a nemzetstratégia kérdésében, mint például Síklaky István, a „Létbiztonság és Harmónia”című munkájával, ami az általa alapított Összefogás Magyarországért Párt honlapján is olvasható (www.ömp.hu ).

 

Megoldási javaslatainkban figyelemmel kell lenni a magyar viszonyokra, a társadalom befogadóképességére, a történelmi hagyományokra, a világban elfoglalt helyünk és kötöttségeinkből fakadó lehetősgekre, az ellenérdekelt felek lehetséges lépéseire és azok kivédésére.

Nem volna szerencsés más országok bevált rendszerét kritikátlanul átvenni, de elvi és megoldási rendszerek ismerete, ötleteket adhat egy magyar változat kidolgozására, olyanra gondolok, mint a Dr. Sebestyén István által propagált, svájci típusú népszavazás, vagy a nemzeti egységkormány ideája.

Ne felejtsük el: Magyarország nem stabil állam. Minden változóban van, külső és belső nyomás feszíti szét, mind a politikai, mind a gazdasági és társadalmi rendszerünket. A ’89-’90-es rendszerváltás holtvágányra vezette az országot, súlyos és sok esetben helyrehozhatatlan folyamatokat indított el.  Ezeknek a kiigazítására, újabb, de magyar típusú rendszerváltásra van szükség, ami legalább annyi időt vesz igénybe, mint amennyi eltelt már a rendszerváltás óta.

Megítélésem szerint az NsK sikerének az a kulcsa, hogy türelemmel, lépésről-lépésre haladjunk előre, a kollektív bölcsesség erejének felhasználásával.

 

  1. 08. 01.

 

Takács András

Kategória: Uncategorized | A közvetlen link.

Nemzetstratégiáról másként bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Thank you for every other magnificent post. Where else could anybody get that type of information in such a perfect way of
    writing? I’ve a presentation next week, and I am at the search for such information.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.